Nem a halál jön az élet után, bizonyítékot találhattak a tudósok a purgatóriumra

A halál utáni élet új formája? – A sejtek meglepő átalakulása a halál után

A tudomány bámulatos előrehaladása ellenére még mindig nem tudjuk biztosan, hogy létezik-e élet a halál után. Évszázadokon át azt tanították, hogy egy élőlény teste a halál után lebomlik, azonban most a tudósok egy figyelemre méltó felfedezésre jutottak: a sejtek képesek lehetnek a halál utáni átalakulásra. Ez a felfedezés alapjaiban rengetheti meg a biológia világát, hiszen úgy tűnik, hogy a sejtek még a halál után is tovább működhetnek, és potenciálisan új funkciókat is felvehetnek, ha a megfelelő körülmények biztosítottak. Az áttörésről az American Physiological Society folyóirata számolt be, és a tudósok szerint ez egy új, izgalmas irányvonal lehet az élet vizsgálatában.

A halál utáni „harmadik állapot”

Hagyományosan úgy tekintünk az életre és a halálra, mint két teljesen elkülönülő állapotra. Ám ez a régi elképzelés most megkérdőjeleződött. A legújabb kutatások arra utalnak, hogy létezik egy „harmadik állapot”, amelyben a halott szervezet sejtjei képesek új életformákat kialakítani. Vagyis a halál talán nem olyan végleges, mint eddig hittük. A tanulmányt Peter A. Noble, a Washingtoni Egyetem mikrobiológiai professzora és Alex Pozhitkov, a City of Hope bioinformatikai szakembere vezette, akik a The Conversation nevű platformon osztották meg felfedezéseiket. A kutatás célja eredetileg az volt, hogy megértsék, hogyan működhetnek tovább a szervek, szövetek és sejtek egy transzplantáció során még a donor halála után is.

A kutatás meglepő eredménye szerint a sejtek, ha megfelelő tápanyagokat, oxigént és bioelektromos jeleket kapnak, képesek átalakulni, és új funkciókat felvenni, mintegy többsejtű életformává fejlődni. Ez a metamorfózis nemcsak az emberi sejtekben, hanem állati sejtekben is megfigyelhető volt, például elhalt békaembriók bőrszöveteiben.

A xenobotok és anthrobotok – Az új életformák

2021-ben a Tufts Egyetem és a Vermonti Egyetem kutatói az elpusztult békaembriók sejtjeit vizsgálták, és felfedezték, hogy azok képesek új, többsejtű organizmusokká, úgynevezett xenobotokká alakulni. Ezek a xenobotok nemcsak képesek voltak önszerveződésre, de regenerálódni is tudtak, sőt, akár adatokat is tudtak rögzíteni. A felfedezés óriási hatással volt a tudományos világra, és felvetette annak lehetőségét, hogy ezek a „harmadik állapotban” lévő sejtek új utakat nyithatnak meg az élet alakulásának megértésében.

2023-ban egy újabb tanulmány, amely az Advance Science folyóiratban jelent meg, még tovább ment. A kutatók emberi tüdősejteket vizsgáltak, és azt találták, hogy ezek a sejtek képesek önmagukat többsejtű életformákká, úgynevezett anthrobotokká szervezni. A felfedezés arra utal, hogy ez a „harmadik állapot” nemcsak állati, hanem emberi sejtek esetében is lehetséges, és komoly kihívást jelenthet a sejtek fejlődéséről alkotott hagyományos nézeteknek.

A sejtek átalakulásának titka

A tudósok szerint a „harmadik állapot” bekövetkeztében fontos szerepet játszanak a sejtek külső membránján található speciális csatornák és pumpák, amelyek bonyolult elektromos áramkörként működnek. Ezek az elektromos jelek lehetnek felelősek a sejtek közötti kommunikáció, mozgás és növekedés beindításáért. Ezen sejtképességek felfedezése nemcsak az élet folyamatainak megértésében nyújthat új távlatokat, hanem az orvostudományban is forradalmi változásokat hozhat.

Az orvosi felhasználás lehetőségei

A kutatás egyik legígéretesebb vonatkozása az, hogy ezek a „harmadik állapotban” lévő sejtek hasznosíthatók lehetnek a gyógyászatban. Az anthrobotok segítségével például lehetséges lenne gyógyszerek célzott szállítása a szervezetbe anélkül, hogy immunreakciót váltanának ki. Továbbá az ilyen módon létrehozott sejtek felhasználhatók lennének olyan betegségek kezelésére is, mint az atherosclerosis (artériás plakkok felhalmozódása) vagy a cisztás fibrózis, ahol a sejtek segíthetnek feloldani a felhalmozódott nyákot.

Mivel a „harmadik állapot” viszonylag rövid, mindössze négy-hat hétig tart, a kutatók szerint nem kell attól tartani, hogy ezek az új életformák invazívvá válnának vagy kontrollálhatatlanul szaporodnának. Az ilyen típusú sejtek felhasználása személyre szabott és preventív gyógyászatban rendkívül hasznos lehet.

Egy új korszak kezdete?

A sejtek halál utáni átalakulása nemcsak az élet fogalmáról alkotott képünket formálhatja át, hanem olyan új kezelési módszerekhez is vezethet, amelyek eddig elképzelhetetlenek voltak. Ez az áttörés még csak a kezdet, és további kutatások szükségesek ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük a sejtek halál utáni metamorfózisának pontos mechanizmusait. Az viszont biztos, hogy ez a felfedezés új fejezetet nyit az élet tudományos vizsgálatában, és számtalan lehetőséget tartogat az emberiség számára.

Az élet és a halál közötti határvonal talán sosem volt olyan homályos, mint most. Ahogy tovább mélyül a tudásunk a sejtek titkairól, talán egy napon megtudhatjuk, hogy a halál valóban csak egy új kezdet.

forrás: APS