Ezért van ennyi pusztító árvíz, Magyarország sem ússza meg a következményeket, amik az egész világot sújtják

A történelem során számos súlyos áradást kellett átvészelnie az emberiségnek, melyek rengeteg életet követeltek és hatalmas károkat okoztak. Hazánk sem volt kivétel, elég csak megemlíteni az elmúlt évszázadok legnagyobb árhullámait, Báró Wesselényi Miklós így emlékezett vissza az 1838-as pesti árvízre, ami március 13-tól kezdve napokig tombolt, több mint 150 ember halálát okozva:

„Már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a vízt közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a duló enyészetnek.”

1879-ben Szegeden szintén márciustól kezdve pusztított az ár, a város több ezer házából alig néhány száz maradt épen, a lakosság zöme fedél nélkülivé vált, és csupán hónapok múlva kezdett apadni a víz, ami 146, egyes beszámolók szerint 151 emberéletet követelt.

Ezért van ennyi pusztító árvíz

Azóta az árvízvédelmi lehetőségek és megoldások rengeteget fejlődtek, ám a homokzsákoknak még ma is rendkívül fontos szerep jut a védekezésben, mint ahogy az önkéntesekre is nagy szükség van. Ám az is fontos kérdés, hogy meddig bírják a segítő kezek, és miért van ennyi árvíz világszerte?

A DW videójában ennek az amúgy folyamatosan súlyosbodó a problémának igyekezett utánajárni, kiemelve, hogy világszerte millióknak kellett elhagyniuk otthonaikat a pusztító árvizek miatt. Európa mellett Dél-Amerikában, Afrikában, Ázsiában is gyakoriak az egyre erősebb árhullámok, amik az emberi tevékenységeknek is köszönhető.

Az üvegházhatású gázok miatti hőmérséklet emelkedésének hatására ugyanis több víz párolog el az óceánokból és a folyókból a légkörbe, ami hevesebb esőzésekhez vezet, emiatt áradásokhoz vezet. Az éghajlati modellek alapján az elmúlt évtizedben minden negyedik rekordmennyiségű esőzés az éghajlatváltozás miatt volt.

Amit jelen esetben a szakértők tehetnek, azok az előrejelző rendszerek fejlesztése, ellenállóbbá tehetik a településeket az árvizekkel szemben, a legfontosabb pedig, hogy a globális felmelegedés ellen további lépéseket tegyenek a döntéshozók – ami már az elmúlt évtizedekben is az egyik legfontosabb vállalás lett volna, ám az elképzelések jóval lassabban valósulnak meg, mint ahogy azt eltervezték, a klímaváltozás kapcsán ugyanakkor egyre kevesebb az emberiség ideje az alkalmazkodásra.