Egy alvásszakértő elmondta, mennyire könnyű elkerülni, hogy rémálma legyen az embernek

Nincs is annál rosszabb érzés, amikor az ember izzadt arccal, pánikroham közeli állapotban ébred fel az éjszaka közepén, mert borzalmas rémálma volt. Ez már mindenkivel előfordult, emberenként változik, hogy mi számít rémálomnak, valaki fiktív lényekkel álmodik, valaki a családtagjai elvesztéséről, más pedig valami szürreális eseményről.

A rémálmoknak számos lelki és fizikai oka lehet, amelyek szerteágazóak, egy alvásszakértő azonban azt az álláspontot képviseli, hogy ezeket a rémálmokat könnyebb megelőzni, mint azt gondolnánk. Ez szinte hihetetlennek tűnhet, főleg az olyan emberek számára, akik gyakran tapasztalnak rémálmot, de úgy tűnik, hogy mégis lehetséges.

Dr. Matthew Walker, a kaliforniai Berkley Egyetem idegtudósa és pszichológusa ugyanis elment Andrew Huberman neurobiológus és szemész Huberman Lab elnevezésű podcastjébe, ahol részletesen beszéltek az alvás biológiájáról. A podcast során az alvásra szakosodott Dr. Walker kifejtette, hogy létezik egy módszer, az úgynevezett képi próbaterápia (IRT), amely hatékonynak tűnik a gyakran rémálmoktól szenvedők esetében. A terápia alapja, hogy megszilárdítja egyes meglévő emlékeinket és ebbe beletartoznak azok az emlékek is, amelyek gyakran előfordulnak rémálmainkban.

Dr. Walker kifejtette, hogy alapvetően az emlékeinknek úgymond két fő „lépése” van, az elsőnél megképződik az emlék lenyomata és úgymond megtanuljuk azt az emléket, megtanuljuk nagyjából annak körülményeit belőni. Mint mondta, ez az emlék azonban ebben a formában még nagyon törékeny, valamint kitett annak, hogy a vele versengő új információk nemes egyszerűséggel felülírják. A tudós szerint itt jön be a második lépés, az úgynevezett megszilárdítás, amely egy nagyon lassú folyamat, Dr. Walker szerint ahhoz lehet hasonlítani, mintha valaki megnyomná a ’Mentés’ gombot egy Word dokumentum gépelése során, majd másnap visszatérni és azzal foglalkozni újra.

Az IRT teória szerint ezt meg lehet tenni a rémálmainkkal, ugyanis amikor egy visszatérő rémálmot reaktiválunk, akkor megvan a lehetőség arra, hogy az emlékeink között frissíteni tudjuk az információt, úgymond ismételten megszilárdítani, elmenteni az adott állapotát. Ebből kifolyólag, hogy ha ismételten visszatér a rémálom, akkor ezt folyamatosan végre tudjuk hajtani, ezzel pedig el lehet érni hosszútávon, hogy egy rémálomnak ne szörnyű, hanem semleges vége legyen.

Dr. Walker pedig felhozott egy egyszerű példát is: azt álmodjuk, hogy egy autóbalesetet szenvedünk, ezt megpróbáljuk úgy átírni az emlékeinkben, hogy a fékre taposunk. Ha nem működik a fék? Akkor egy olyan alternatív forgatókönyvet írunk, hogy a kéziféket sikerül elérni, amivel meg lehet állítani időben az autót és hívni a segélyszolgálatokat, az autót elvontatják, mindenki túléli és minden a legnagyobb rendben.

A tudós úgy véli, bár valóban magas az esélye annak, hogy megismétlődik a rémálom ugyanabban a formában, viszont ettől nem kell megijedni, ugyanis Walker biztos benne, hogy amennyiben újra és újra begyakoroljuk ezt az alternatív véget a visszatérő rémálmunknak, akkor sikeresen meg fogjuk tudni változtatni a rémálmokat. Dr. Walker szerint nyilván nem 100 százalékos ez a módszer, de az emberek kétharmadánál működik – azonban lehet még ennél is hatékonyabb módszer!

Sophie Schwarz, a Genfi Egyetem kutatója a csapatával együtt ezt a 66 százalékos rátát 92 százalékra tudta emelni az úgynevezett TMR-módszerrel, amely célzott emlékreaktiválásnak nevezhető. Ezzel a módszerrel az emberek egy sornyi olyan asszociációt tanulnak meg, amely egy emléket hanggal erősítik meg – Schwarz csapata ezt a rémálom esetében pedig úgy alkalmazta, hogy egy rémálom eltérő végkimenetelét kellemes zongorahanggal kapcsolta össze.

Schwarz eredménye szerint a kutatása arra jutott, hogy amikor valaki egy rémálom közepén és azt a kellemes zongorahangot elkezdték lejátszani, amely az eltérő végkimenetelhez került asszociálásra, 92 százalékos effektivitással sikerült a rémálmok végkimenetelét megfordítani. Összegezve tehát azt lehet elmondani, hogy az IRT módszer is önmagában meglehetősen hatékony, azonban a TMR módszerrel összekombinálva csodákat lehet elérni vele.

Forrás: UniLAD