Több ezer éves szerkezetet fedeztek fel Izraelben, tényleg minden úgy volt, ahogy a Bibliában írták

Régészek egy 3000 éves építményre bukkantak, mely első ránézésre talán nem mond túl sokat, most kiderült, hogy ez a felfedezés teljes mértékben alátámasztja a Bibliában szereplő történeteket.

Két különböző bibliai írás is említést tesz arról a kilenc méter hosszú vizesárokról, mely a jeruzsálemi Dávid városában található.

A frissen felfedezett árok bizonyítékot szolgáltat arra, hogy Dávid városa egykor ketté volt osztva, ami egy régóta vitatott kérdés volt a tudósok között. A különleges árkot a Tel Aviv-i Egyetem és a Régiségügyi Hatóság régészei fedezték fel.

Úgy vélik, hogy a Templom-hegy és az Ophel régió, valamint Dávid városa között feltárt szikla képezte az árkot. A szakértői csapat magyarázata szerint az adatok azt bizonyítják, hogy a vizesárok a vaskorban alakult ki.

Ez pedig tökéletes összhangban van azzal az időszakkal, amikor a Királyok és Sámuel könyvei íródtak. Ez egy rendkívül jelentős felfedezés, hiszen ezekben az írásokban a városról azt írják, hogy ketté volt osztva.

Az Izraeli Régiségek Szövetségének (IAA) kutatói a következő magyarázattal szolgáltak a nem mindennapi felfedezés kapcsán:

"Ez egy drámai felfedezés, mely új vitát nyit a bibliai irodalomban szereplő, Jeruzsálem topográfiájára utaló kifejezésekről, mint például az Ophel és a Millo."

Dr. Yiftah Shalev, az ásatás vezetője hozzátette, az ilyen jelentős jeruzsálemi építkezéseket és kőfejtéseket általában a középső bronzkorra, körülbelül 3800 évvel ezelőttre az i. e. 2. évezred elejére datálják.

Rámutatott, ha a vizesárkot ebben az időszakban ásták, akkor az a város északról való védelmét szolgálta: a Dávid-város lejtőjének egyetlen gyenge pontját. A szakértők biztosak vagyunk abban, hogy az Első Templom és a Júdai Királyság idején (Kr. e. IX. század) használták, tehát egyértelmű puffert hozott létre a déli lakóváros és az északi felső város között.

_{Forrás: Times of Israel}