Éjfél után hirtelen kisütött a Nap Amerikában, teljesen összezavarodott az emberiség az első dokumentált napkitöréstől
A Carrington-esemény 1859-ben még csupán érdekesség volt, napjainkban azonban már nagyon komoly katasztrófát okozna a bolygónkon.
1859. szeptemberének első napjaiban Richard Carrington csillagász a London melletti Redhill városában épp a ránézésre csoportokba rendeződött napfoltokat vizsgálta, amikor rendkívüli fénykibocsátást tapasztalt központi csillagunkon. Akkor még nem tudhatta, ám később kiderült, ő, illetve tőle függetlenül Richard Hodgson csillagász történelmi jelentőségű feljegyzéseket készítettek az első dokumentált napkitörésről.
Magyar kutató vitte a NASA-t a csúcsra, csak így hódíthattuk meg a világűrt
Olvass tovább...
Ez a kitörés ráadásul egészen monumentális volt, pár órán belül rendkívüli mágneses zavarokat okozva a Földön. A sarki fény olyan erős volt, hogy Missouri államban az emberek éjfél után is csaknem nappali fénynél olvashattak, a Sziklás-hegység aranybányászai pedig hajnalban azt hitték, hogy feljött a nap, és nekiláttak a reggeli elkészítésének.
Világszerte záporoztak az ehhez hasonló beszámolók, még Kubában és Panamában is megfigyelték a sarki fényt, a távírógépek szikrákat okádtak, több kezelő arról számolt be, hogy áramütés érte munka közben. Ám mivel akkoriban még elenyésző volt az elektromos eszközök száma, az okozott kár messze nem volt olyan jelentős, mint amilyen ma lenne.
A Föld felé nyújtja baljós csápjait egy frissen felrobbant szupernóva
Olvass tovább...
De mi történne, ha most csapna le egy X190-es besorolású napkitörés? A legközelebbi példa 1989-re tehető, ekkor egy tízszer gyengébb geomágneses vihar lényegében másfél perc alatt elsötétítette a kanadai Quebec tartományt. A kitörés következtében hatmillió ember maradt órákra áram nélkül, a hálózat súlyos károkat szenvedett, és többek között egy atomerőmű transzformátora is megsérült.
Tudósok és csillagászok véleménye szerint a Carrington-esemény 500 évente ismétlődhet meg, és manapság helyreállíthatatlan károkat okozna. A brit Lloyd's of London biztosító 2013-as tanulmánya alapján csak az észak-amerikai energiaiparnak 2600 milliárd dollárjába kerülne, ha elérné a Földet egy ennyire erős napkitörés.
A globális hálózatban évekig tartó áramkimaradások lennének, és gyakorlatilag összeomlana a gazdaság, beleértve a kereskedelmet, a bankszektort, a távközlést, illetve az egészségügyet és az élelmiszer-ellátást is. De hosszú időre elbúcsúzhatnánk az internettől, a navigációtól, és a légiközlekedéstől, valamint a műholdhálózatok egy része is megsemmisülne.
