Magyar kutató vitte a NASA-t a csúcsra, csak így hódíthattuk meg a világűrt

Szebehely Győző 1921. augusztus 10-én született Budapesten. A Cisztercita Gimnáziumban érettségizett, majd 1944-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát. Eredetileg ennek is tanult, de bejárt a Tudományegyetemre is matematikát és fizikát hallgatni Fejér Lipót és Kerékjártó Béla előadásaira. Egerváry Jenő professzora tanácsára kezdett el foglalkozni a háromtest-probléma vizsgálatával, melynek specifikus eseteiből írta doktori disszertációját 1946-ban.

A háromtest-probléma egy gond volt az égi mechanikában, amely arra keresi a választ, hogyan mozognak három egymásra gravitációs hatást gyakorló test pályái. A probléma általános, vagyis mindenkori megoldása nem ismert, csak bizonyos speciális esetekben lehet megoldani matematikailag vagy numerikusan. A háromtest-probléma fontos szerepet játszik az űrkutatásban, például a Hold körüli pályák tervezésében vagy a Naprendszer stabilitásának vizsgálatában.

Szebehely Győző 1947-ben költözött Amerikába, ahol előbb a Virginiai Egyetemen, majd a Marylandi Egyetemen és a George Washington Egyetemen tanult és dolgozott. Végül 1954-ben kapott amerikai állampolgárságot.

Ekkortól dolgozott az Egyesült Államok Haditengerészetének is, kisebb hadihajók viharos tengeren történő mozgását vizsgálta, a nemzetközi ismertséget e munkája hozta meg számára. Később 1962-től a Yale Egyetemen áramlástant tanított, majd 1968-tól az University of Texas at Austin professzora lett. Az égi mechanika tudományterületének, ezen belül a háromtest-problémára vonatkozó kutatásoknak világszerte ismert képviselője volt.

A magyar kutató 1957-től az Egyesült Államok űrprogramjában vett részt, tudományos munkájával jelentősen hozzájárulva az Apollo-program sikeréhez. Az Apollo-program célja ugyabár az volt, hogy embert juttasson a Holdra és visszahozza biztonságban.

Szebehely Győzőnek döntő szerepe volt a nyolcas alakú pálya megtervezésében, amelyet az Apollo űrhajók használtak a Föld és a Hold közötti utazás során. A nyolcas alakú pálya egy olyan pálya, amelyen az űrhajó egyszer körbehaladja a Földet, majd körbehaladja a Holdat, és visszatér a Földhöz. Ez a pálya előnyös volt több szempontból: lehetővé tette az űrhajó számára, hogy kihasználja mindkét égitest gravitációs segítségét, csökkentette az űrhajó üzemanyag-fogyasztását, és biztosította az űrhajósok számára a vészhelyzet esetén történő visszatérés lehetőségét.

A tudós 1997. szeptember 13-án hunyt el Austinban, Texasban. Életének utolsó éveiben is aktívan kutatott és publikált a háromtest-problémáról és más égi mechanikai témákról. Rengeteg tudományos cikket írt, és több könyve is megjelent. Számos díjat és elismerést kapott munkásságáért, többek között a NASA Exceptional Scientific Achievement Medal-t, az American Astronautical Society Dirk Brouwer Award-ját, és a Magyar Köztársaság Érdemrendjét.

Szebehely Győző egy példamutató tudós volt, aki magas szinten ötvözte a matematikát, a fizikát és a mérnöki tudományokat. Kutatásai nemcsak elméleti jelentőséggel bírtak, hanem gyakorlati hasznot is hoztak az emberiség számára. A tudós büszke volt a magyar származására, és sokat tett azért, hogy erősítse a magyar-amerikai tudományos kapcsolatokat.