Kék lánggal ég az ördög aranya, rengeteg termékhez felhasználják, de te vajon tudod, mi az?

Az indonéziai Jáva keleti részén található a Kawah Ijen vulkán, amely az utóbbi években a turisták egyik legkedveltebb célpontjává vált: az oka, hogy éjszaka túlvilági kék fények jelennek meg sötét lejtőin. Ezeket a kísérteties halvány tüzeket a vulkán felszínén található nagy mennyiségű kénlerakódás okozza. Amikor a vulkán belsejéből származó magas hőmérséklet felmelegíti ezeket a kénlerakódásokat, azok kék lángokkal égnek.

De bármennyire is lenyűgözőek és titokzatosak ezek a jelenségek, egy sötétebb aspektust is rejtenek a vulkánnal kapcsolatban, amely az erőforrások kitermelését végző emberekkel kapcsolatos. Ezek a bányászok veszélyes és bizonytalan körülmények között dolgoznak, hogy a kénhez, vagy ahogy ők nevezik, az "ördög aranyához" jussanak.

A kén fontos természeti erőforrás, és az embereket évszázadok óta lenyűgözi. Napjainkban világszerte számos termékben és iparágban használják fel. Használjuk a cukorban, a gyufában és az akkumulátorokban, de a kén különböző vegyületei szerves részét képezik a műtrágyák és a gyógyszerek előállítási vegyületeinek is, emellett a gumitermékek, a tűzijátékok, a lőpor és még számtalan dolog nélkülözhetetlen összetevője - nagy üzlet.

A szigeten elérhető egyéb munkahelyekhez képest a kénbányászat elég jól fizet, ami vonzó munkalehetőséget jelent a munkavállalók számára, ugyanakkor ez egy nagyon veszélyes munka is; nemcsak fizikailag megterhelő, hanem rendkívül mérgező is a munkások számára.

6000 éve pokoli tűz perzseli a hegy gyomrát, de nem vulkánról van szó

Olvass tovább...

A kéngázt a vulkán belsejéből fémcsöveken keresztül szívják ki, amelyek azt a vulkán belsejéből szivattyúzzák ki. A felszínre érve a gáz folyadékká sűrűsödik, és ahogy lehűl, sárga lapokká keményedik, amelyeket aztán kézzel széttörnek, és fonott kosarakba helyeznek. Ezeket a kosarakat aztán egy rúd két oldalára helyezik, és a bányász vállán keresztül viszi vissza a kráter falán:

Bárki, aki végzett már nehéz munkát, tudja, hogy az ilyen nehéz terhek újra és újra történő cipelése súlyos következményekkel járhat az egészségre nézve, de ebben az esetben a bányászok gyakran nehezebb terheket cipelnek, mint amilyenek ők maguk (körülbelül 68-90 kilogrammot). Így a kimerítő és bizonytalan út vissza a kráterbe fájdalmas áldozatokkal jár, így legtöbb munkás átlagos várható élettartamát ritkán haladja meg az 50 évet, valamint gerincsérüléseket és eltorzult hátat eredményez.

A sárga sziklák cipelésével járó kihívások mellett az is kihívást jelent, hogy a kráter alján a levegő mérgező kén-dioxid-gőzökkel van tele. A legtöbb esetben a bányászok megfelelő védelem nélkül dolgoznak, így belélegzik ezt a gázt, amely égeti a tüdejüket és állandóan könnyezik a szemük. Elég nagy koncentrációban a kén-dioxid légzési problémákat, sőt akut tüdőödémát is okozhat.

A jávai kénbányász-közösségek a bolygó utolsó ilyen közösségei közé tartoznak. A legtöbb esetben a ként kőolajból, földgázból és más fosszilis erőforrásokból nyerik ki (kénhidrogén formájában). A kénipar becslések szerint mintegy évente mintegy 13 milliárd dollár értékű forgalmat bonyolít, és az elkövetkező években várhatóan növekedni fog.

A bányászott kén nem olyan tiszta, mint a fenti eljárásokkal finomított kén, ezért az ára sem olyan magas - de e problémák ellenére a jávai ipar továbbra is fontos lehetőség marad azok számára, akik máshol nem találnak munkát.