promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Kék lánggal ég az ördög aranya, rengeteg termékhez felhasználják, de te vajon tudod, mi az?

Kék lánggal ég az ördög aranya, rengeteg termékhez felhasználják, de te vajon tudod, mi az?

Borítókép:  Profimedia/illusztráció
Tech & Tudomány
Kategória fejléc
Promotions

A videó mintha számítógépes trükk lenne, de nem az.

Az indonéziai Jáva keleti részén található a Kawah Ijen vulkán, amely az utóbbi években a turisták egyik legkedveltebb célpontjává vált: az oka, hogy éjszaka túlvilági kék fények jelennek meg sötét lejtőin. Ezeket a kísérteties halvány tüzeket a vulkán felszínén található nagy mennyiségű kénlerakódás okozza. Amikor a vulkán belsejéből származó magas hőmérséklet felmelegíti ezeket a kénlerakódásokat, azok kék lángokkal égnek.

De bármennyire is lenyűgözőek és titokzatosak ezek a jelenségek, egy sötétebb aspektust is rejtenek a vulkánnal kapcsolatban, amely az erőforrások kitermelését végző emberekkel kapcsolatos. Ezek a bányászok veszélyes és bizonytalan körülmények között dolgoznak, hogy a kénhez, vagy ahogy ők nevezik, az "ördög aranyához" jussanak. 

A kén fontos természeti erőforrás, és az embereket évszázadok óta lenyűgözi. Napjainkban világszerte számos termékben és iparágban használják fel. Használjuk a cukorban, a gyufában és az akkumulátorokban, de a kén különböző vegyületei szerves részét képezik a műtrágyák és a gyógyszerek előállítási vegyületeinek is, emellett a gumitermékek, a tűzijátékok, a lőpor és még számtalan dolog nélkülözhetetlen összetevője - nagy üzlet.

Kép: Profimedia

A szigeten elérhető egyéb munkahelyekhez képest a kénbányászat elég jól fizet, ami vonzó munkalehetőséget jelent a munkavállalók számára, ugyanakkor ez egy nagyon veszélyes munka is; nemcsak fizikailag megterhelő, hanem rendkívül mérgező is a munkások számára.

A kéngázt a vulkán belsejéből fémcsöveken keresztül szívják ki, amelyek azt a vulkán belsejéből szivattyúzzák ki. A felszínre érve a gáz folyadékká sűrűsödik, és ahogy lehűl, sárga lapokká keményedik, amelyeket aztán kézzel széttörnek, és fonott kosarakba helyeznek. Ezeket a kosarakat aztán egy rúd két oldalára helyezik, és a bányász vállán keresztül viszi vissza a kráter falán:

Bárki, aki végzett már nehéz munkát, tudja, hogy az ilyen nehéz terhek újra és újra történő cipelése súlyos következményekkel járhat az egészségre nézve, de ebben az esetben a bányászok gyakran nehezebb terheket cipelnek, mint amilyenek ők maguk (körülbelül 68-90 kilogrammot). Így a kimerítő és bizonytalan út vissza a kráterbe fájdalmas áldozatokkal jár, így legtöbb munkás átlagos várható élettartamát ritkán haladja meg az 50 évet, valamint gerincsérüléseket és eltorzult hátat eredményez.

A sárga sziklák cipelésével járó kihívások mellett az is kihívást jelent, hogy a kráter alján a levegő mérgező kén-dioxid-gőzökkel van tele. A legtöbb esetben a bányászok megfelelő védelem nélkül dolgoznak, így belélegzik ezt a gázt, amely égeti a tüdejüket és állandóan könnyezik a szemük. Elég nagy koncentrációban a kén-dioxid légzési problémákat, sőt akut tüdőödémát is okozhat.

A jávai kénbányász-közösségek a bolygó utolsó ilyen közösségei közé tartoznak. A legtöbb esetben a ként kőolajból, földgázból és más fosszilis erőforrásokból nyerik ki (kénhidrogén formájában). A kénipar becslések szerint mintegy évente mintegy 13 milliárd dollár értékű forgalmat bonyolít, és az elkövetkező években várhatóan növekedni fog.

A bányászott kén nem olyan tiszta, mint a fenti eljárásokkal finomított kén, ezért az ára sem olyan magas - de e problémák ellenére a jávai ipar továbbra is fontos lehetőség marad azok számára, akik máshol nem találnak munkát.

forrás: iFLScience