Megváltozhat az eddig ismert naptárunk és óránk? Az oroszokat a hideg is kirázza a gondolattól, de a Vatikán sem boldog

Egy szökőévben a szökőmásodperceket szökőperccel kellene helyettesíteni? Bármilyen furcsának is tűnik, az ötlet nemzetközi incidenst válthat ki.

Ebben az évben, mint 1904 óta minden negyedik évben, a világ február 29-én egy plusz napot ad hozzá a naptárhoz és idén eljön ez a nap: 2024 szökőév lesz. Bár ez általánosan elfogadott, egyre több a vita arról, hogy vajon továbbra is hozzá kellene-e adni az erre a napra jellemző alkalmi szökőmásodperceket. Ez a legtöbb ember számára kevéssé releváns kérdésnek tűnhet, de mivel az orosz kormány határozottan a vita egyik oldalát képviseli, a dolog nem biztos, hogy olyan jelentéktelen. Nem valószínű, hogy ez a harmadik világháborút kitöréséhez vezetne, de ettől még hamarosan többet hallhatunk erről a témáról, mivel több megoldás is megfontolás alatt áll.

Az egyik javaslat, amelyet Dr. Judah Levine, a Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet idő- és frekvenciaosztályának munkatársa támogat, a gyakori szökőmásodpercekről a ritka szökőpercekre való áttérés. Az érvelés megértéséhez azonban érdemes áttekinteni, hogy miért nem járnak mindig zökkenőmentesen az óráink.

Miért kell a szökőév?

A nap és az év hossza egy intelligens tervezésű világegyetemben nem így nézne ki. Ahelyett, hogy a Föld Nap körüli útjának ideje pontosan osztható lenne a tengelye körül való forgásainak számával, 365,2422 napot kapunk egy évben. Ha ragaszkodnánk ahhoz, hogy minden évben 365 napot tartsunk, a naptárunk nem lenne összhangban az évszakokkal. A magas északi szélességeken élők talán lemaradnának a karácsonyi havazásról, de a történelemben nagyobb problémát jelentett volna, ha nem tudták volna, hogy mikor kell vetni a növényeket.

Ezt a problémát nagyrészt a négyévenkénti szökőév bevezetésével oldották meg. Amikor ez nem bizonyult elég pontosnak, bevezették a Gergely-naptárt. Ez négy évszázadból háromszor kihagyott egy szökőévet. Ezáltal az átlagos évhossz olyan közel került a valódi hosszhoz, hogy az évszakok még sok ezer évig biztonságban vannak. Ami ellentmondásos volt a Gergely-naptárral kapcsolatban, az az volt, hogy visszamenőleg, 10 nappal előrébb helyezte a dátumot. Egyesek szerint azért törtek ki zavargások, mert egy babonásabb korban az emberek azt hitték, hogy az életük megrövidül, bár könnyedén meglehet, hogy ez csak mítosz.

Február 29-én nem adunk hozzá egy egész évet a naptárhoz, mégis szökőévekről beszélünk, nem szökőnapokról. Amikor azonban egy másodpercet adunk hozzá a naptárhoz, azt szökőmásodpercnek nevezzük, nem pedig szökőórának azt a kissé meghosszabbított időszakot, amelybe tartozik.

E pedantériát félretéve, a szökőmásodperc és a potenciálisan negatív szökőmásodperc bevezetése egy másik probléma megoldására történt: a Föld forgása nem tökéletesen stabil. Napjaink egyre hosszabbak, elsősorban a Holddal való kölcsönhatásnak köszönhetően. Ha nem végzünk valamilyen kiigazítást, akkor a végén a Nap éjfélkor kel fel, és más, mélyen zavaró események következhetnek be. Az biztos, hogy nagyon sok időbe fog telni, amíg eljutunk odáig, mindenesetre ezt az eshetőséget is számításba kell venni. Mindazonáltal, mivel az emberiség a problémák azelőtti megoldására törekszik, mielőtt azok bekövetkeznének, így a szökőmásodpercek a naptár rendszeres részévé váltak.

1972 óta néhány évente egy másodpercet adnak hozzá június 30-án vagy december 31-én éjfélkor az időhöz, hogy a dolgok továbbra is egyensúlyban maradjanak. Még egy nemzetközi testületünk is van, amely biztosítja, hogy a Föld nemzetei mind egy oldalon álljanak ebben a kérdésben, ami remek példa az együttműködésre, sajnálatos módon máshol ez sok sürgetőbb kérdésben hiányzik.

Viszlát, szökőmásodperc, helló, szökőperc?

Most azonban nézeteltérés alakult ki e kérdés tekintetében. A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) 2022-ben megszavazta a szökőmásodperc eltörlését - nem azonnal, hanem 2035-ig bezárólag. Nagyon helyes volt a másodpercek bedobása, amikor még kevés volt az ennyire pontos időt mutató eszközök száma, de most a számítógépeknek világszerte rendszeres átállításokkal kell megbirkózniuk, és ez egyeseknek nem tetszik.

Itt jön a képbe Levine. Mint azon emberek kiválasztott csoportjának egyike, akiket azért fizetnek, hogy ilyen dolgokon gondolkodjanak, megjegyzi, hogy a legtöbb ember életét nem befolyásolja, ha a Nap néhány másodperccel dél előtt halad át a délkörön. Végül is széles időzónákban élünk, ahol az óraidő csak egyetlen hosszúsági vonal mentén igazodik pontosan a Nap helyzetéhez.  

"Az, hogy szökőmásodpercekkel kell foglalkoznom, megőrjít" - mondta Levine a New York Timesnak a tavalyi dubaji rádiós világkonferencia előtt, amelyen ilyen dolgokról gondolkodtak. "Mindannyiunknak pihennünk kellene egy kicsit."

Ezért Levine azt javasolja, hogy hagyjuk, hogy a másodperceket felgyülemleni, amíg eléggé lemaradunk ahhoz, hogy egy egész percet hozzáadjunk.

Ennek számos előnye van - az emberek akár partikat is rendezhetnek a szökőpercek megünneplésére; a szökőmásodpercek túl gyakoriak ahhoz, hogy foglalkozzunk velük.

Ennek ellenére a konferencia nem fogadta el Levine ötletét, részben azért, mert a szökőmásodpercnek ma már jelentős támogatói köre van. Egy furcsa szövetség ellenzi a változást, többek között a katolikus egyház, valamint a brit és az orosz kormány. Indítékaik eltérőek, de mindannyian a jelenlegi rendszert támogatják.

Úgy tűnik, hogy egyeseket a hagyományokhoz való ragaszkodás motivál, de a hírek szerint az orosz műholdakat is a szökőmásodpercek alapján tervezték. Ha ez így van, akkor a változtatás több lehet, mint egyszerű átprogramozás kérdése. Egyes feltételezések szerint a szökőmásodperc elhagyása hatással lehet az orosz katonai rendszerekre.

Ez nagyon megnehezíti a változtatás elérését. Egy dolog meggyőzni a Vatikánt arról, hogy a szökőmásodperc elhagyása nem szakítja el az emberiséget a kozmosztól. Sokkal nehezebb megváltoztatni egy olyan atomhatalom véleményét, amely még a valódi okokat sem hajlandó elismerni. Ne számítsunk lázadásokra az ellopott idő miatt, de még ne foglaljuk le a szökőperces bulit.

^{Forrás: iflscience.com}