Ezért nincs valójában orra a gízai Szfinxnek, Napóleon csak bűnbak a megcsonkított egyiptomi szobor történetében

Ridley Scott ismét nagyszabású történelmi drámával rukkolt elő, amiben élve a szerzői szabadsággal, sikerült kicsit a maga szájíze szerint alakította a leghíresebb francia alakját. A filmről írt cikkünkben mi is körbejártuk, hogy ez végső soron miért nem feltétlenül baj, ugyanakkor nem is a történelmi hitelesség a Napóleon legnagyobb gondja.

Az új mozifilmmel kapcsolatban - ami idővel Apple+-on is elérhető lesz egy bővített, 4 órás verzióban - több érdekességet is megírtunk: a Napóleont alakító Joaquin Phoenix magyar nagymamájától kezdve, a napóleoni háborúk székely huszárok szemszögén keresztül, Vanessa Kirby különleges villantásáig. A filmmel összefüggő egyik leggyakoribb és legérdekesebb kérdés azonban mind ez idáig kibeszéletlenül maradt. Igaz-e, hogy Napóleon barbár módjára ágyúval lövette a piramisokat, és ha nem, honnan ered ez a legenda? 

A Napóleonban látható jelenet természetesen csupán egy kitalált részlet, mint még oly sok minden más is a filmben. Ezeknek a célja pusztán a drámai hatás fokozása (lásd még az austerlitzi ütközetet, ami a valósággal szemben a Scott alkotásában szinte végig a jégen játszódik), illetve a karakter jellemének az árnyalására szolgál, ami ebben a változatban elég negatív irányba mutat. A rendező persze úgy védekezett a kritikák ellen, hogy honnan tudjuk, talán ott voltunk? Nem, de azért léteznek történelmi források, amiket figyelembe lehet venni.

Mi történt akkor, mikor Napóleon Egyiptomban járt?

A "piramisok csatája" 1798. július 21-én zajlott le a Nílus mellett, Embebeh közelében, távol a különleges építményektől. A harc során Napóleon és a francia hadsereg győzelmet aratott a mamelukok és az oszmán-törökök serege felett, de később az egyiptomi kaland nem hozott tartós sikert a franciáknak.

Napóleon valóban látogatást tett a gízai piramisoknál július 14-én, néhány nappal a csata előtt. Azonban nincs történelmi bizonyíték arra, hogy céllövésre használta volna őket, vagy ágyúval lövette volna a piramisokat. Épp ellenkezőleg:

Napóleon nagy tisztelettel viseltetett az egyiptomi kultúra iránt és mélyen becsülte a múlt nagy civilizációit.

Jean Leon Gerome híres festménye sem véletlenül örökítette meg hadvezért a Szfinx előtt lóháton ülve. A történet, miszerint Napóleon a piramisokra támadt volna, valószínűleg későbbi korokban terjedt el, esetleges brit propaganda hatására, amely igyekezett negatív fénybe helyezni a későbbi császárt (zárójelben jegyezzük meg, hogy Ridley Scott annyira angol, hogy még lovaggá is ütötte a királynő 2003-ban).

A Szfinx orrának elhagyása sem kapcsolódik Napóleonhoz.

A Szfinx egy különös lény, amelyet egy mészkőtömbből faragtak ki, és a tudósok szerint Khefrén fáraó parancsára készült mintegy 4600 évvel ezelőtt. A szobor 57 méter hosszú és 20 méter magas, és rejtély övezi. A legenda szerint Napóleon katonái vesztették el az orrát az 1798-as megszállás során. Azonban korabeli grafikák alapján nehéz tisztázni, hogy valóban ekkor történt-e az orr elvesztése.

A középkorban gyakran csak a feje látszott ki a homokból, és a szobrot a Korán tiltása miatt mély barázdákkal látták el. Richard Pococke 1743-ban még érintetlennek látta az orrot, de az 1767-es kiadásban már hiányáról számolt be. Cornelis de Brujin 1698-as vázlatán még látható az orr, de Frederic Louis Norden 1755-ös rajza már  sugallja, hogy az orr már ekkor elveszett.

Napóleon majdnem 50 évvel később érkezett csak egyiptomba.

Hogy a Szfinx orra miként veszett el, arra továbbra is csak mítoszok és feltételezések léteznek. Az egyiptomi arab történetíró, Taki d-Dín Abu l-Abbász Ahmad ibn Ali al-Makrízi (igen, tényleg ilyen hosszú a neve ) szerint az orrot egy szúfi, Muhammad Sza’im al-Dahr üttette le.

A történet szerint az egyiptomi földművesek az 1378-as időszakban áldozatokat mutattak be a szfinxnek, remélve, hogy így befolyásolhatják az áradási ciklust és növelhetik a termést. Sza’im al-Dahr, aki egy közeli tekkében volt dervis, elítélte ezt a gyakorlatot, mint bálványimádást, és úgy döntött, hogy az orrot le kell feszíteni. Később eztért elítélték és kivégezték.

Az al-Makrízi által közölt középkori források megbízhatósága vitatott, és a szfinx orrának elvesztésének pontos körülményei továbbra is rejtély. A szobor orrát nem ágyúval, hanem vésőkkel vagy hosszú rudakkal roncsolták meg, ahogy azt az ókori emléken végzett vizsgálatok kimutatták. Ha jobban is érdekel a téma, érdekes belehallgatni ebbe a videóba, ami a Szfinx rejtélyét járja körbe:

Forrás: Múlt-kor történelmi Magazin ⸱ 24.hu