Fura lények uralták a Földet a dinoszauruszok előtt – videó

A dinoszauruszok csillagának felemelkedéséhez több millió faj csillagának leáldozása kellett.

A dinoszauruszok százötven millió éven át uralkodtak a bolygón, versenytársat nem ismerve. Ezek a gigászi behemótok elsősorban a Föld élettörténetének legsúlyosabb válságát követő éveknek köszönhetik, hogy szert tehettek ilyen mértékű dominanciára. 

Visszatekintve az időben, körülbelül 252 millió évvel ezelőtt az intenzív vulkáni tevékenység rengeteg szén-dioxidot és más káros hatású gázt juttatott a légkörbe. A magas hőmérséklet hatására ráadásul belobbantak a szénágyak is, és így még több hamu, valamint egyéb káros anyag került a levegőbe. A kataklizma elsötétítette a napot, megsavanyította az óceánokat, a globális felmelegedés folyamatát felgyorsította.

Mindezen felül nagy probléma volt, hogy a levegő és a víz oxigénszintje is jócskán lecsökkent.

A perm-triász tömeges kihalásnak nevezett katasztrófában gyakorlatilag egyetlen élőhely sem maradt érintetlen a bolygón. A világ végérvényesen megváltozott, mire a katasztrófa a végéhez ért.

Új időszámítás vette kezdetét, lassacskán eljött a dinoszauruszok kora.

A perm-triász kihalás előtt az emlősök ősi rokonai habzsolták az életet. Az őskori élőhelyek tele voltak furcsa állatokkal, úgynevezett, proto emlősökkel, amelyek szinte minden ökológiai rést kitöltöttek, a csúcsragadozóktól kezdve a csordákba verődött növényevőkig, illetva a szelíd rovarevőkig.

Minden megváltozott

Az apokaliptikus utóhatásokhoz való alkalmazkodás során a korábban alárendelt, szinte észrevétlen lények diadalmaskodtak. A tömeges kihalás előtt ezeket a mellékvágányon sínylődő állatokat egyedülálló evolúciós jellemzők sorozatának fejlesztésére kényszerítették, hogy életben maradjanak.

Igen, ők voltak dinoszauruszok ősei.

Persze a proto emlősök által lakott világból a hüllők által uralt világba való áttérés nem egyik napról a másikra történt. A legkorábbi dinoszaurusz, akiről a paleontológusok tudnak 243 millió éves, méreteit tekintve pedig egyáltalán nem óriási.

A tudósok nem igazán jutottak ezidáig közös nevezőre arról, hogy mégis miért épp a hüllők értek fel az evolúció csúcsára.

Valószínű több tényező volt egyszerre a siker kulcsa. Az őshüllők feltételezhetőleg előnyhöz jutottak a függőleges testtartásuk és a sajátos mozgásuk miatt. A triász pikkelyeseinek légzése is merőben más elven alapult, mint az ősi emlősöké. Az anatómiai differencia lehetővé tette a hüllők számára a hatékony légzést az alacsony oxigéntartalmú körülmények között is,

míg a proto emlősök fuldokoltak.

Bónuszként pedig a túlélő hüllők olyan környezetben találták magukat, amely csekélyszámú versenytárssal operált a katasztrófa-sorozatnak köszönhetően. Innentől kezdve szabad volt a pálya a terjeszkedést illetőleg,

a túlélő proto emlősök hátrányos helyzetbe kerültek.

A dinoszauruszok elődei ekkor még apró lények voltak, és kis méretük miatt sajnos kevés lelet került elő az ásatások során.

A trón végső elfoglalásához szükség volt egy kisebb csodára, illetve még egy katasztrófára. A triász végén intenzív vulkáni tevékenységek sora újabb ingatag globális légkört hozott össze, de a a globális hőmérséklet-emelkedéssel és az azt követő lehűléssel szemben mégis

a dínók ősei nyerték meg a csatát. 

Így végül a dinoszauruszok is változatos, alkalmazkodó csoportokká nőtték ki magukat. A jura időszak közepére a dinoszauruszok valóban uralkodtak a világon.  

(via National Geographic)