Bochkor Gábor kegyetlen ítéletet mondott a szeptemberi iskolakezdésről, élő adásban mondta el a rádiós mit gondol erről az időszakról

Alig két héttel ezelőtt új korszak köszöntött be az évbe: becsengett a kisiskolásoknak. Minden felnőttnek vannak emlékei a diákévekről, az, hogy ez pozitív, vagy negatív, mindenkinél eltérő. Iskolába járni azonban kötelező volt, így nem meglepő hát az sem, hogy a legnépszerűbb sztárjainknak is van jó néhány ezzel kapcsolatos sztori a tarsolyában.

Bochkor Gábor az óvodát nagyon szerette, az iskola már keményebb diónak bizonyult.

Bochkor Gábor nemrégiben a Retro Rádió reggeli műsorában felelevenítette gyermekkori iskolai élményeit, amelyek egy igazi kontrasztot mutattak az óvodai éveihez képest. A műsorvezető különösen részletesen mesélt az első tanévének emlékeiről, amelyeket egy horrorisztikus rémálomként írt le.

Bochkor elmondása szerint a kezdetek igazán idilliek voltak: a külkereskedelmi óvodában medence várta a gyerekeket, és az udvaron még egy kis villamos is volt, amin játszhattak. Ráadásul különjárattal vitték őket a Gellért-hegyre a Parlament mellől, ami még tovább növelte a luxusérzetet. A kis Bochkor fejében tehát az iskola is hasonlóan varázslatos helynek tűnt – egészen addig, amíg valóságosan be nem lépett annak kapuján.

Az első iskolai élményei azonban élesen eltértek a korábbi óvodában tapasztaltaktól. Ahogy Gábor fogalmazott, az intézmény a Radnóti Miklós utcai iskola volt, ami számára olyan volt, mint az Alcatraz börtön.

„Vasrácsok voltak még belül is, fehér köpenyes emberek, akikre azt mondták, hogy ők a tanító nénik és bácsik” – emlékezett vissza, hozzátéve, hogy szinte sikolyokat lehetett hallani a folyosón. Ez a rideg és szigorú környezet egészen megrázó élményként érte, különösen a medencés óvoda és a nyaralások után.

Nem sokkal később az iskolai horror csak fokozódott, amikor az év elején beoltották őket. A diákokat a Kresz Géza Kórházba vitték, ahol egy orvos várta őket egy hatalmas injekciós tűvel. „A tű olyan vastag volt, mint egy toll betétje” – mondta Bochkor, ezzel humorosan érzékeltetve a gyermekfejjel átélt traumát.

Az iskolakezdés megviselte a rádióst, aki ma már saját maga is apuka.

Bochkor nem rejtette véka alá, hogy ezek az élmények mennyire megrázóak voltak számára. A kisgyermekkori félelmek, a rideg iskolaépület, a vasrácsok és az oltás okozta sokk mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy az első iskolai év egy igazi „javító-nevelő intézet” hangulatát keltette benne.

A nyári pinehés és pörgés kellemes egyvelege után után minden gyermeknek nehéz visszatérnie az iskola padjaiba, hiszen a szabadságot felváltják a kötöttségek és rengeteg időt kell olyan dolgokkal tölteni, amit egy kisdiák a háta közepére sem kíván.

Az élmények azonban velünk maradnak és hiába köszöjnt9tt be a szepteber és ért véget a nyári szünet, azt a gyerekek is tudják, hogy jön még borúra derű és olyan hamar elrepül egy év, hogy lassan megint a vakáció betűit lehet a táblára festeni.

_{Forrás: Sorry! magazin}