Szorosabb kapcsolatban álltak a világűrrel az ókori egyiptomiak, mint azt korábban gondoltuk

Az ókori egyiptomiak éles szemmel figyelték az éjszakai égboltot. Csillagászati megfigyeléseiket beépítették vallásukba, mitológiájukba és időszámításukba - például olyan, máig használt fogalmakat alkottak, mint a 365 napos év és a 24 órás nap.

Az ókori egyiptomiak híresek a Napra, a Holdra és a bolygókra vonatkozó csillagászati ismereteikről, de eddig nem volt világos, hogy a Tejút milyen szerepet játszott az egyiptomi vallásban és kultúrában.

Nemrégiben Dr. Or Graur a Portsmouthi Egyetemről felfedezett néhány árulkodó nyomot, amelyek egy ősi egyiptomi istennő és a mi hazai galaxisunk közötti lehetséges kapcsolatra utalnak.

Egy új tanulmány fényt derít a Tejút és az egyiptomi égi istennő, Nut közötti kapcsolatra. A tanulmány ókori egyiptomi szövegekre és szimulációkra támaszkodva azt állítja, hogy a Tejút mintegy reflektorfényt vethetett Nut égi szerepére. Azt javasolja, hogy télen a Tejút Nut kinyújtott karjait emelte ki, míg nyáron az ő gerincét követte végig az égbolton.

Nut az ég istennője, akit gyakran ábrázolnak csillagokkal övezett, testvére, a földisten Geb fölé ívelő asszonyként. Megvédi a földet attól, hogy elárasszák a semmibe hatoló vizek, és kulcsszerepet játszik a napkörforgásban: elnyeli a Napot, amikor alkonyatkor lenyugszik, és újból megszüli, amikor hajnalban felkel.

Az egyik csábító felvetés szerint a Tejút az égi istennő, Nut égi megnyilvánulása volt. Dr. Graur ősi források gazdag gyűjteményéből merített, beleértve a piramisszövegeket, a koporsószövegeket és a Nut könyvét, és ezeket összehasonlította az egyiptomi éjszakai égbolt kifinomult szimulációival.

Dr. Graur továbbá összekapcsolta az egyiptomi hiedelmeket más kultúrák hiedelmeivel, rámutatva a hasonlóságokra abban, ahogyan a különböző társadalmak a Tejút értelmezik.

A kutató így fogalmazott:

"Tanulmányom azt is kimutatta, hogy Nut szerepe az elhunytak túlvilágra való átmenetében és az éves madárvonulással való kapcsolata összhangban van azzal, ahogyan más kultúrák értelmezik a Tejutat. Például a szellemek útjaként a különböző észak- és közép-amerikai népeknél, vagy a madarak útjaként Finnországban és a Baltikumban.

A kutatásom megmutatja, hogy a tudományágak kombinálása hogyan nyújthat új betekintést az ősi hiedelmekbe, és rávilágít arra, hogy a csillagászat hogyan köti össze az emberiséget kultúrákon, földrajzon és időn átívelően. Ez a dolgozat izgalmas kezdete egy nagyobb projektnek, amelynek célja a Tejút multikulturális mitológiájának katalogizálása és tanulmányozása."

_{forrás: Arkeonews}