500 éve rosszul tanuljuk az iskolában, valójában ezért vesztettük el a mohácsi csatát?

A magyar történelem egyik legmeghatározóbb mozzanata a mohácsi csata, amire nem véletlenül szoktak "vész"-ként hivatkozni: a szultán seregeivel való összecsapás vége súlyos vereség lett, ami után a magyar államiság nagy része megszűnt a Kárpát-medencében, és 150 év török uralom következett.

A mohácsi csatával sem stimmel valami, még mindig nincsenek meg az elesettek maradványai

Olvass tovább...

Azt is szokták tudni többnyire az emberek, hogy a csata 1526-ban volt, ám a körülményei körül már több a rejtély és nagyobb a tudatlanság.

Sokan úgy szoktak hivatkozni Szapolyai Jánosra, mint az utolsó nemzeti királyra, ám ez a megállapítás minimum sántít - és olyanok is vannak, akik az egész vereséget az ő nyakába varrják, ami minden bizonnyal szintén nem igaz.

Nemzeti királyként hivatkozni rá egész egyszerűen értelmetlen: a 16. század közepén még nyoma sem volt a mai modern nemzetfelfogásnak - de ha még lett is volna, a király akkor sem egy a nép fiai közül: a korabeli elvek alapján az uralkodódinasztiák úgy jelentek meg, mintha maguk is egy-egy nemzet lennének (így például az Árpád-házi királyokra is helyesebb Árpádokként, vagy Turulokként hivatkozni, mint magyarokra)

Ezzel szemben a másik oldalon az állítják, hogy Szapolyai János a magyar történelem egyik legnagyobb árulója, aki órási seregei élén tudott a szultán támadásáról, és még így sem volt esze ágában sem beavatkozni az ütközetbe.

Szapolyai János valóban nem ért oda a csatára, ám ennek minden bizonnyal profánabb oka volt. A magyar katonai vezetésben felmerült egy terv, mely szerint Szapolyai Havasalföldre húzódik vissza, összefog a vajdával, majd Bulgáriában megtámadja a szultánt. Először olyan parancsot kapott, amely támogatta a terv végrehajtását, majd egy másikat, ami visszavonta az akciót.

Az erdélyi vajda küldöttséget is küldött a királyhoz, hogy melyik parancsot kellene követnie. Amikor végül eldőlt, hogy csapatai nem érnek időben a törökök elleni csatára, gyorsan fogott egy lovaskocsit és személyesen próbált eljutni a csatatérre, mivel a távolmaradás akkori időben kicsinyességnek számított. Ez azonban nem sikerült neki, ami számos pletykát generált az évszázadok során - például azt is, hogy Szapolyai direkt szabotálta el az odaérést, mivel király szeretett volna lenni.