A mohácsi csatával sem stimmel valami, még mindig nincsenek meg az elesettek maradványai

A magyar történelem egyik legfontosabb csatája 1526. augusztus 29-én zajlott le Mohács környékén. A törökök elleni vereség megalapozta a másfél évszázadig tartó oszmán elnyomás, hódoltság időszakát, de elesett a nemességünk színe-java, sőt a fiatal II. Lajos király is.

Az ütközet korántsem olyan jól dokumentált, mint azt elsőre gondolnák, illetve meglepően hiányosak a vele kapcsolatos tárgyi leletek, bizonyítékok is. Elképesztő, de valójában még az összecsapás pontos helyszínét sem ismerjük, sőt mohácsi helyett talán helyesebb volna inkább majsi csataként emlegetni.

A legfontosabb leletek ugyanis a Mohácstól 15 kilométerre délnyugatra lévő Majs község közeléből kerültek elő. A korabeli egyetlen szemtanú, Brodarics István még Földvárként jelölte meg azt a falut, amely egy domb alján volt található, és amelynek a környéke a harc helyéül szolgált.

Igazából még a mai régészek sem tudják, hol állhatott a magyar és a török tábor, és ami talán a meglepőbb, egyelőre az elesett katonák nyughelyét sem találták meg. Nem is lett volna semmiféle csata Mohács közelében? Dehogynem, ráadásul azt is tudjuk, hogy a harmincas éveiben járó főúrnő, Kanizsai Dorottya volt az, aki a mostohafia, Perényi Ferenc püspök holttestét keresve összeszedette és közös sírba tétette az elesett hősöket.

De hol van a tömegsír? Erre jelenleg nincs válasz, ráadásul az egyik legfontosabb leletnek számító fegyverkakas (amely egy taplólakatos puskához tartozott) éppen Majs mellől került elő. Halottak azonban nincsenek, pontosabban Sátorhely közelében találtak tömegsírokat, azokba viszont több száz kivégzett, nem pedig csatában elesett személyt temettek el.

„Olyanok maradványai, akik a csatában haltak meg, még nem kerültek elő. De feltételezhető, hogy ott temették el őket, ahol meghaltak, nem hurcolták el őket kilométerekre. Nem lett volna mód, idő és energia arra, hogy túlzottan messze vigyék el a holttesteket”

– erősítette meg a Műemlékem.hu oldalnak Bertók Gábor régész, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója, aki maga is aktívan részt vesz a mohácsi csata körülményeinek felderítésében. A kutatások révén az 500. évfordulón, 2026-ban a mainál minden bizonnyal több információnk lesz az akkori történésekről.