Széchenyi István mágikus lóval győzte le a nagy Szultánt, Eszterházy nem hitt a szemének

Az első pesti lóversenyt a reformkorban, 1827. június 6-án rendezték meg. Ez egy négynapos versenysorozat volt, ami igen fontos volt a legnagyobb magyar, Széchenyi István számára.

Mint köztudott, Széchenyi eredeti szakmája erősen kötődött a lovakhoz, hiszen huszártiszt volt, és emiatt annyira megszerette ezeket az állatokat, hogy később több alkalommal is foglalkozott hivatásából fakadóan a lovak beszerzésével, majd eltökélte, hogy Magyarországon is meghonosítja az Angliában nagy népszerűségnek örvendő lóversenyt.

Nem is tudott magyarul a legnagyobb magyar, Széchenyi István?

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A Hazai ’s Külföldi Tudósítások annak idején eképpen számolt be a pesti versenyről és a díjakról:

„Jelentjük előbbeni Hirdetésünk szerént, hogy a’ Ló-pályafuttatás Pesten az Üllői kapun kívül jobbra tsak ugyan Jun. 6-ik napján meghatározva, ’s elmulhatatlanúl fog tartatni. A’ Pályafuttatásra négyféle ajándék van kitétetve: az 1-ső egy ezüst Billikom 100 aranyat érő; a’ 2-dik 100 darab arany; a’ 3-dik 60 darab arany; a’ 4-dik 30, 12, és 8 darab arany. Ezen utolsó jutalom Magyarországi, de nem ménest tartó tulajdonosoknak számára lészen, és a’ pálya csak 800 Bétsi Ől, ellenben a három előbbik 1732 ölnyi pályát tartoznak megfutni. Ezeken kivül Mélt. Gróf Festetics László Cs. Kir. Kamarás különös jutalomúl 100 aranyat ajánlott mindenféle lovaknak futtatására. A’ futásra botsátandó lovaknak meghatározása, előtte való nap fog megállapittatni a’ Nemzeti Lőiskolában a’ M. Museum fundusának hátulsó szegletén lévő épületben.”

A versenysorozat első napján az úgynevezett "Elegyes futtatás" volt, amiben a ménesgazdák magyar és osztrák nevelésű lova indulhatott. Ennek az első futamát Károlyi György gróf lova, Babieka nyerte meg, akinek nevelője nem mellesleg Széchenyi István volt. A legnagyobb magyar aztán a saját tulajdonú lovát, Al Borakot is versenyeztette a második napon, ami a Nagy díjak napja volt. Ebben a futamban Széchenyi mögött zárt Eszterházy József Szultán nevű lova. Harmadik napon, a telivérek versenyén a gróf ismét dobogós helyen végzett Prodigious nevű lovával: második helyen zárt Von Brennenberg után és Von Lichtenstein előtt.

Érdekes megnézni, hogy mi áll a Széchenyi István érdekeltségű lovak nevei mögött.

A Prodigious angolul hatalmasat, bámulatosat jelent, míg Babieka nevének eredete egészen a 11. századig nyúlik vissza. Ugyanígy hívták a legendás spanyol hadvezér, El Cid lovát is. Rodrigo Díaz de Vivar (eredeti nevén) a keresztények seregében harcolt a mórok ellen, majd a mórok soraiban a keresztény királyok ellen - mikor hogy kívánta az érdeke. Élete során kétszer is száműzték, majd miután visszatért onnan, 1092-ben meghódította Valenciát, amit egészen 1099-ben bekövetkezett haláláig védett a keresztények és a mórok támadásai ellen. Miután meghalt, a város pár éven belül elesett, és idegen kézre került.

El Cid-nek Burgosban van egy szobra, amin hűséges lovával, Babiekával együtt ábrázolják.

^{(Fotó: Wikipédia)}

Ezek után pedig nézzük meg, mi áll annak a lónak a neve mögött, amivel Széchenyi István megnyerte a Nagy díjak napját az első pesti versenyen.

Az araboknál a Borak azt jelenti: villám. Ez egy mágikus lóról szóló legendából származik, Al Borak történetéből, aki Mohamedet vitte át a hetedik mennyországba.

Azt nem tudni, hogy Széchenyi miért éppen ezt a nevet adta a saját lovának, mindazonáltal szerencsét hozott neki, hiszen rögtön az első pesti versenyt megnyerte vele. A magyarországi lóversenyek megrendezése igen fontos hatással volt a hazai lótenyésztésre, ugyanakkor hozzásegítette a grófot élete következő szakaszához.