Így nézett ki Dobó István valójában, rendkívüli képet mutattak az arcáról, téged is emlékeztethet valakire

Ötszáz évvel az egri vár diadalmas védelme után ma már nemcsak képzeletben, hanem tudományos rekonstrukciók segítségével is „szemtől szembe” nézhetünk Dobó Istvánnal. Két különböző időpontban, eltérő szemlélet és technika alapján készült el az a két arcmás, amelyek közül az egyik 2013-ban, a másik pedig három évvel ezelőtt mutatta meg, hogyan nézhetett ki az egri hős valójában.

Korábban a magyar történelmi források szavaira, leírásaira kellett hagyatkoznunk, amikor alakját elképzeltük – most viszont a tudomány és a művészet együttműködésével megszületett egy olyan arcrekonstrukció, amely a lehető legközelebb enged bennünket ahhoz, hogyan is nézhetett ki valójában Magyarország egyik legismertebb katonai hőse, Dobó István, aki az 1552-es egri várvédelem élén megállította a túlerőben nyomuló oszmán sereget.

A 2013-as tudományos rekonstrukció – Dobó István arca először „kelt életre”

Az első arcrekonstrukció 2013-ban készült el Évinger Sándor antropológus, valamint Kustár Ágnes és Balikó András szobrászművészek közreműködésével. A tudományos és művészeti együttműködésben született projekt során CT-felvételek segítségével alkották meg Dobó István koponyájának háromdimenziós digitális modelljét, amely a rekonstrukció alapjául szolgált. A koponya egyes részei hiányosak vagy torzultak voltak, így ezeket először anatómiai ismeretek és statisztikai adatok alapján korrigálták, illetve kiegészítették.

Ezután következett az izomzat újjáépítése: az arc mimikai izmainak eredési és tapadási pontjaihoz igazodva modellezték az izmokat, majd lágyszövet-adatok alapján kiszámították ezek vastagságát, ami lehetővé tette az arckontúrok pontosabb kialakítását.

A szem, orr és száj formáját és elhelyezkedését szintén az antropológiai paraméterek és koponyaformák alapján határozták meg. Miután az arc szerkezete összeállt, egy nagyjából ötvenéves férfi korának megfelelő bőr- és hámréteget húztak rá a modellre. A hajviselet, szakáll és bajusz már nem a csontokból olvasható ki, így ezek rekonstruálása a korabeli viseletek és stílusjegyek alapján történt.

Végül elkészült az az arckép, amely a legnagyobb valószínűséggel tükrözi, hogyan is nézhetett ki Dobó István. Ez a rekonstrukció volt az első olyan próbálkozás, amely tudományos módszertan alapján ábrázolta az egri vár kapitányát, és jelentős figyelmet kapott történészek és a nagyközönség részéről is.

Gábor Emese: amikor a koponya diktál – egy másik úton járó arcrekonstrukciós művész

A Dobó Istvánról készült másik arcrekonstrukció Gábor Emese portrészobrász és arcrekonstrukciós specialista munkája (a linkre kattintva megtekinthető). Emese esetén a koponya adja az irányt, és kizárólag arra épít. Egy korábbi, Rippl-Rónai Múzeumban tartott előadásában hangsúlyozta:

„Az arcrekonstrukció nem portrészobrászat. Itt nincs lehetőség a képzeletre – az arcot a koponya adatai alapján építjük fel, rétegről rétegre.”

A munkafolyamat során 3D-s szkennelést és nyomtatást végeznek a koponyáról, majd erre készül el az arc izomzata, lágyrészei és bőrrétege. A haj, bajusz, szemszín vagy hajszín csak akkor kap formát, ha biztos adatok állnak rendelkezésre – például genetikai vizsgálatokból.

Emese nem csak Dobó István arcrekonstrukcióját készítette el, hanem III. Béla király arcát is ő formálta meg. Jelenleg részt vesz a Corvin János és Hunyadi Mátyás koponyáinak összehasonlító elemzésében is, ahol több száz emberi maradvány között próbálják beazonosítani a történelmi alakokat. Emellett számos hazai és külföldi intézménynek is dolgozik, és tagja a Magyarságkutató Intézetnek.

Csontokból rajzolt portré - Dobó István, ahogy még sosem láttuk

Dobó István sírját 2006-ban tárták fel a doboruszkai templom átépítése során. A megtalált hosszú csontok elemzése alapján megállapították, hogy Eger várának egykori parancsnoka 178–182 cm magas, erőteljes testalkatú férfi lehetett – ezzel jelentősen kiemelkedett a 16. századi átlagtermet (166 cm) fölé.

A csontozat vizsgálata, különösen a koponya erőteljes vonásai és a termetbecslés eredménye is alátámasztja a róla szóló korabeli leírásokat: markáns, karizmatikus, erőt sugárzó személyiségként emlékeztek rá.

A rekonstrukcióban mindkét csapat azon dolgozott, hogy a lehető legközelebb engedje hozzánk ezt a távoli alakot. 

A munka precíz tudományos feladat volt számukra, illetve egyfajta belső küldetés is: tisztelgés egy olyan ember előtt, aki történelmünk egyik legemlékezetesebb küzdelmének lett a jelképe.

Az alábbi videóban Dobó István, Eger várának kapitánya eskütételre szólítja katonáit: