Oroszország ezzel arathatja a végső győzelmet? A háborút eldöntő tervet ráadásul Ukrajnától lesték el

Az orosz-ukrán háború két éve velünk lévő véres valóság - a két állam kapcsolata a 2014-es, "narancsos forradalom"-ként elhíresült kijevi puccsal kezdődött, amikor az addigi (végtelenül korrupt) oroszbarát vezetés helyett egy nyugatbarát garnitúra került hatalomra (akikkel kapcsolatban szintén nem egyszer merültek fel igen súlyos korrupciós vádak).

A donbaszi régióban orosz etnikumú személyek ellen elkövetett ukrán agresszió, és a Krím-félsziget orosz annektálása sokat nem javított a kapcsolatokon, amik 2022-ben abszolút mélypontra kerültek: Vlagyimir Putyin, az Orosz Föderáció elnöke "különleges katonai művelet" megkezdését jelentette be - kevésbé diplomatikusan fogalmazva azóta a két ország háborúban áll.

Európában gyakorlatilag felnőtt egy generáció, akik kontinensen zajló fegyveres konfliktust csak a történelemkönyvekből vagy a '90-es évek híradóiból ismerték (a Jugoszlávia felbomlása után kezdődő polgárháború, Szerbia NATO-bombázása - a területen élők nem csak híradókból ismerik a háborút), így nem túlzás az állítás, miszerint valóságos sokként érte a háború híre Európát, aminek nagy része az EU és az Egyesült Államok vezetésével Ukrajnát támogatja, óriási összegű pénzügyi és katonai segélyekkel is.

A két éve tartó háború azóta már több szakaszon átment, az utóbbi időben kisfokú orosz előrenyomulások történtek, de még mindig eldöntetlen az összecsapás - ám az oroszok most minden jel szerint komolyabb fokozatba kapcsoltak.

Az már a térképre ránézve is látszik, hogy Ukrajnának bizony elkél a segítség: Oroszország a világ messze legnagyobb országa, népessége Ukrajna népességének sokszorosa, és az ukrán hadsereg, bár nem (volt a háború kezdetén) kicsi, azért az oroszt mégiscsak a világ második legerősebb hadseregeként tartják számon. Az, hogy Putyin a háborút "különleges katonai művelet"-ként definiálja, nem csak kommunikációs fogás: hivatalosan Oroszország nem áll háborúban, nincs általános mozgósítás.

Ennek ellenére a konfliktus előrehaladtával az orosz gazdaság egyre inkább hadi üzemmódba kapcsolt (most már az is biztosnak látszik, hogy az ország ellen hozott szankciókat sikeresen kerülték meg: más forrásokból veszik meg a szükséges dolgokat, és közvetítő országokon keresztül továbbra is ugyanúgy üzletelnek Európával, sőt, a gázvezetékek miatt Ukrajnával is), és ma már az állam büdzséből kétszer annyit fordítanak katonai kiadásokra, mint a háború előtt.

A hadsereg legmodernebb eszközökkel való felszereltsége kulcskérdés mindkét félnél, és az oroszok most rengeteg pénzt fektettek drónok beszerzésébe. A pilóta nélküli, súlyos pusztítás okozni képes repülőgépek előnyét bárki belátja a hagyományos repülőgépekkel szemben: távolról irányítják őket a biztonságos hátországból, és sikertelen küldetés esetén is csak az eszköz sérül meg, nincs élőerő-veszteség. 

A Foreign Affairs magazinban Eric Schmidt szakértő hosszan ecsetelte az Oroszország által alkalmazott drón-taktika részleteit, a felderítő szakasztól kezdve a csapásmérésig. Megjegyezte, hogy Oroszország leginkább két, hazai gyártású dróntípust használ, az Orlan-10 kódnevűt felderítő, míg a Lancet-et támadó feladatokra. ezek mellet több ezer iráni gyártású, Shahed nevű eszközt is hadrendbe állítottak - összehangolt, nagy méretű dróntámadásokat Ukrajnától már láthattunk a háború korábbi szakaszában, de Oroszország most sokkal jobban áll ebben a tekintetben.

Az ukránok körül tehát egyre jobban fogy a levegő, és kérdéses, hogy a nyugati szövetségesek meddig képesek még finanszírozni a háborút, és Ukrajna meddig bírja még katonával - már így is ukránok milliói menekültek külföldre, és a híradásokban is egyre elkeseredettebb toborzási módszerekről lehet olvasni. Ha a NATO katonákat is küldene, az elkerülhetetlenül a harmadik világháború kitöréséhez vezetne, amire egyáltalán nincs szüksége az emberiségnek.

_{forrás: Foreign Affairs}