Kinyitottam a férjem táskáját megtaláltam a naplóját: fellapoztam, majd azonnal visszaköltözem a szüleimhez

Lia és férje kapcsolata régen nem volt felhőtlen, de nem szeretett volna elválni, így párterápiára mentek. Úgy tűnt rendben halad minden, de aztán egy véletlen felfedezés és Lia kíváncsi természete ráébresztette, hogy ennél nagyobbat nem is tévedhetett volna. Most az ő történetét olvashatjátok:

Sziasztok kedves Promotions.hu olvasók! Nagyon örülök, hogy vagytok, és teret adtok a különböző olvasói megnyilvánulásoknak - úgy érzem, az én történetem is ide kívánkozik. Egy pár szóban bemutatkoznék: 37 éves vagyok, a férjemmel 13 évig voltunk házasok, tavalyi évben váltunk el. A házasságunk alatt 2 gyermekünk született, mind a kettő fiú, az egyik 12, a másik 9 éves.

A volt férjemnek elég jó állása van, de semmi extrémre nem kell gondolni: biztos vagyok benne, hogy a nagy átlagnál jobban élünk (pedig nekünk kéne az átlagnak lenni), de semmi kiugró luxus nincs, csak minden úgymond rendben van, én magam csak félállásban dolgozok olyat, amit kifejezetten szeretek csinálni, a férjem viszont elég sokat dolgozik.

A közös életünk mondhatni elég simán indult, és tulajdonképpen nem is voltak nagyobb összeveszéseink - lehet, hogy ennek is köszönhetően viszont a házasságunk is elkezdett kiüresedni. Egy idő után mind a ketten egyetértettünk abban, hogy megpróbálunk egy párterápiát: mind a ketten tanácstalanok voltunk, hogyan lehetne javítani azon, amit mindketten érzünk, de szétmenni nem szerettünk volna.

A férjem hazajött a bevásárlásból, mikor belenéztem a szatyorba, akkor az egész életem összeomlott és nem tudom feldolgozni

Olvass tovább...

A terápiát csináltuk becsülettel: itt kaptuk meg azt a feladatot is, hogy vezessünk naplót, amiben az érzéseinkre, velünk történt dolgokra reflektálunk. A volt férjemmel szemben külön kiemelte a terapeuta, hogy számára különösen fontos ez a része a folyamatnak.

Pár hónap telt el ezzel, és egyébként a házasságunk is javuló tendenciát mutatott - több időt töltöttünk kettesben, az együttlétek is minőségibbek voltak - tényleg elindult valamiféle javulás.

Egyszer úgy esett meg, hogy olyan történt, amire korábban nem volt példa: férjem egy látható helyen hagyta az általa vezetett naplót. Megmondom őszintén, roppantul kíváncsi voltam, hogy mi állhat benne -elvégre amíg írta, valóban javult a kapcsolatunk: gondoltam, biztos nagyon szép dolgok vannak benne. A kíváncsiságom azonban szörnyű árral járt: a volt férjem több alkalommal is leír benne együttléteket - velem, a szomszédasszonnyal és egy kolléganőjével is.

A döbbenettől hirtelen köpni-nyelni nem tudtam, egyszerre öntött el a szomorúság és a düh a megcsalások leírásától - teljesen felfordulva éreztem az életemet. A történtek után viszont beláttam hamar, hogy így én ezt képtelen vagyok folytatni, és viszonylag hamar elindítottuk a válást is, a gyerekek nálam maradtak - a volt férjem egyébként igen jó apa szerencsére.

Amennyiben szeretnétek ehhez hasonló szomorú sorsokról, kemény döntésekről, vagy csúnya árulásokról olvasni, akkor lépjetek be a Promotions kifejezetten pikáns csoportjába, ahol rengeteg ilyen történettel találkozhattok: IDE kattintva megtehetitek.