A férjem hazajött a bevásárlásból, mikor belenéztem a szatyorba, akkor az egész életem összeomlott és nem tudom feldolgozni

Lilla (45) írt nekünk szívszorító üzenetet: úgy néz ki, hogy válással indítja az új évet.

Az idei decemberem eddig egészen rémesen alakult. A férjemmel ősz óta nem igazán találjuk a közös hangot és hiába igyekeztünk egymásra hangolódni az ünnepek alatt, egyszerűen nem sikerült. A karácsonyunk így rideg és eseménytelen volt, ajándékoztunk, főztünk, családot látogattunk, de közben éreztem, hogy valami nagyon nem oké. Ez az érzés akkor tetőzött bennem igazán, amikor bejelentette, hogy a szilvesztert egy céges buli keretein belül a kollégáival ünnepli, messze vidéken. Nagyon el voltam keseredve, korábban a szilveszter nagy dolog volt nekünk, mindig elutaztunk valahová, kikapcsolódni és szórakozni: ő idén is ezt teszi, csak nélkülem.

Nem rendeztem jelenetet, tudtam, hogy az semmit sem oldana meg. Leültettem beszélni, kérdezgettem, hogy mi baja, de nem mondott semmit, csak a szokásos köröket futottuk le: fáradt, sok a munka, nem éri utol magát, szeret engem, ez csak egy rosszabb időszak. Na most, minden ami elhagyta a száját, az hazugság volt. A lebukás pedig nem is váratott magára sokáig.

Elment ügyet intézni, mondta, hogy pár dolgot az utazás előtt el kell intéznie pár dolgot. Gondoltam rá, hogy követem, de végül idáig nem merészkedtem el. Aztán valamikor estefelé haza is ért, szatyrokkal megpakolva, elintézte a bevásárlást. Ameddig letusolt, addig valahogy bekattant egy gondolat a fejembe: belenézek a szatyrokba. Nem túrom át az egészet csak úgy... belelesek.

Nem kellett sokáig keresgélnem, amikor a megcsalás, vagy legalábbis annak a szándéka világossá vált. A szatyor alján a sörösdobozok és pezsgők mellett egy igencsak felismerhető dobozka figyelt. Színes, feliratos, amely nagyban hirdeti a biztonságos együttlét fontosságát: egy csomag gumi volt az. Mi nem használunk ilyet, hosszú évek óta tablettát szedek, az pedig, hogy egy haverjának, vagy kollégájának vette volna, teljesen nonszensz.

Egy világ omlott össze bennem. Nem tudtam, hogy mi igaz és mi nem a történetéből, de úgy döntöttem, hogy jobb az új évet tiszta lappal kezdeni, így kihalásztam a zacskóból a bizonyítékot, leültem a kanapéra és megvártam a férjemet, amíg kijön a zuhanyzóból.

Amikor ez megtörtént, akkor szembesítettem: nem kellett semmit mondanom, ahogy az asztalra raktam az óvszert láttam az arcán, hogy próbálna valamit hazudni, de ezt másodpercek múlva el is engedte és bevallotta az igazat: valóban céges buli lesz, de van a munkahelyen egy lány, akivel eléggé közel kerültek egymáshoz. Még semmi visszafordíthatatlan, de nem tagadja, úgy tervezte szilveszterkor megtörténik. 12 éve vagyunk házasok és mint megtudtam ez a lány pont ennyi idővel fiatalabb nála, igazi klisé kellékfeleség lettem, akinek a férjét elszereti egy fiatalabb munkatárs.

Útjára engedtem. Mondtam neki, hogy már nem köti a hűségeskü, a jövő évet pedig egy válással kezdjük: mindketten megérdemeljük a boldogságot. Nem ellenkezett. Az egészben csak az bánt, hogy az első nehézségnél megfutamodott és az új szerelem lehetőségét választotta ahelyett, hogy a kettőnk kapcsolatát rendbe tettük volna. De ez már nem az én problémám. Egyedül a szilvesztert kell valahogy túlélnem, de úgy döntöttem elmegyek bulizni: még az is lehet, hogy én sem magányosan töltöm majd az éjszakát.