Évtizedek után kinyitották a ferde piramist: szarkofágok tömkelegét rejtette, de van itt még egy hatalmas furcsaság

 Az ókori egyiptomiak által épített két 4000 éves piramis, az egyik a szokatlan "ferde piramis", hosszas restaurálási munkálatok után több mint 50 év után először nyílt meg a nagyközönség előtt egyiptomi régiségügyi minisztérium közleménye szerint.

A piramisok Kairótól mintegy 25 mérföldre délre találhatók. Mindkét helyszín, amely a Dásúr királyi nekropoliszban található, az UNESCO világörökségi listáján szerepel.

Sajátos kettős lejtésével a hajlított piramis "szerkezete Egyiptom építészettörténetének egy sarkalatos pillanatát képviseli, amikor az ősök átálltak a ma ikonikusnak számító egyenes oldalú piramisokra" - írja a Smithsonian.

A ferde piramis 1965 óta nem látogatható. Azóta a 100 méter magas építményt restaurálási munkálatoknak vetették alá; a szakemberek kijavították a belső és külső lépcsőket, világítási hálózatot építettek ki, és kijavították a kőburkolatot. A Reuters szerint a turisták mostantól a nemrég újra megnyitott piramis északi oldalán egy megemelt bejáraton léphetnek be, lemászhatnak egy 86 méteres alagúton, és felfedezhetnek két kamrát.

Khaled al-Anani régiségügyi miniszter 2019. július közepén egyiptomi vezetők és külföldi országok nagyköveteinek egy csoportját vezette Dásúrba, hogy leleplezzék a két piramist. Bejelentette, hogy a régészek számos szarkofágot is feltártak a ferde piramis belsejében, amelyekben sok jó állapotban megőrzött múmiát, valamint kőfaragó eszközöket is találtak. A szakértők létrákkal és világítással látták el a sírkamra belsejét, így az biztonságos a látogatók számára.

A ferde piramis valószínűleg Sneferu fáraónak épült, és egyike a Negyedik dinasztia uralkodójához köthető négy piramisnak. A Smithsonian szerint:

"A ferde piramis Sneferu útjának egyik állomása lehet a tökéletes piramisformula megtalálása felé vezető úton."

Salima Ikram, a kairói Amerikai Egyetem egyiptológusa Robyn Bresnahannak, a CBC-nek elmondta, hogy a fáraó négy piramist építtetett; bár nem teljesen világos, hogy miért. A szakértők szerint

"talán ... megpróbálta eltalálni a megfelelőt"

- mondja Ikram. Az alábbi videóból még rengeteg érdekesség kiderül a különleges formájú piramisról:

Az egyik vezető elmélet szerint a piramis szögének megváltoztatására azért került sor, hogy elkerüljék az építmény összeomlását. Úgy vélik, hogy az építők az építés során észrevehették a szerkezet gyengeségének jeleit, és az összeomlás elkerülése érdekében megváltoztatták a szöget. Az a tény, hogy Sneferu következő piramisprojektje, a Vörös Piramis 43 fokos, kisebb szögben épült, alátámasztani látszik ezt az elméletet, és arra utal, hogy az építők tanultak a hibájukból, egy másik elmélet szerint azonban a szokatlan formának vallási oka volt.

Sneferu volt a negyedik dinasztia első királya, Líbiában és Núbiában végrehajtott hódításait feltehetően az motiválta, hogy Egyiptomnak több munkaerőre és a piramisokhoz szükséges építőanyagra volt szüksége. Utóda fia, Khufu, a híres gízai Nagy Piramis építője volt.

"Sneferu nagyon sokáig élt... az építészek el akarták érni a tökéletes formát, a piramis alakját"

- mondta Mohamed Shiha, a dásúri lelőhely igazgatója a The Guardiannek.

A hajlított piramist számos más szempont is szokatlanná teszi. Az egyiptomi piramisok többségétől eltérően a hajlított piramisok külső csiszolt mészkő burkolata még mindig nagyrészt ép, így az egyik legjobban megőrzött piramis, és sehol sincsenek rajta rajzok vagy írások. A piramis másik szokatlanná tevő tulajdonsága a furcsa alakján kívül az, hogy két bejárata van.

Ami a második újra megnyitott sírkamrát illeti, egy 18 méter magas építményt, amelyet a hajlított piramis melléképületeként írnak le, valószínűleg Sneferu fáraó feleségének, Hetepheresnek építették.