Égető vágyat érzek egy férfi iránt, de nem derülhet ki a személye: mindenki elítélne, ha megtudják kiről álmodozok mindennap

Egyáltalán nem tekintem férfinak a párom, inkább egy kedves kis hálótárs - A tanácsadó válaszol

Olvass tovább...

Először is köszönöm a megtisztelő leveledet, amit nekünk küldtél, sokakat bátorítok arra, hogy járjanak el így, minden problémát meg lehet beszélni, oldani. Az már egy másik kérdés, hogy tetszik-e, amit válaszként kapsz. (Szinte) Minden kapcsolat úgy kezdődik, hogy nincsenek komolyabban együtt, de jól elvannak, ez az indulása minden olyan dolognak, amiből majd kialakul a Te+Én. A patkányság szót nem használnám, azonban: nem tudod megítélni mi van közöttük, nem tudhatod, hogy ők mennyire fogják vissza magukat társaságban, egyáltalán, az is kérdéses mit tudsz te a kapcsolatról.

Első körben nézzük meg ezt a vívódást, amit az okoz benned, hogy (lehet?) veled jobban kijönne a férfi, miért nem veled találkozott előbb, meg amúgy is, ez nem komoly közöttük.

Nagy nagy tévedés sajnos. Egyáltalán nem biztos, hogy veled is így viselkedne, az sem biztos, hogy valóban csak ismerkedési fázis van, ahogy azt is érdemes mérlegelni, hogy az sem biztos, hogy ő hasonlóan vágyakozva néz rád, ergó olyan felütéssel, hogy bár téged ismert volna meg előbb.

Az ismeretségi körön belüli ismerkedés nem véletlenül hatalmas tabu, aminek az áthidalásához elképesztően sok dolog együttállása és nagyfokú érzelmi intelligencia szükséges, de főleg az, hogy az ismerkedésben résztvevő összes ember lezárja ezt. Az sem mellékes, hogy milyen titulust takar az ismerős: bár semmilyen keresztülkavarással nem értek egyet, de az sem mindegy, hogy a húgod udvarlója, vagy egy barátnődé, akivel négy havonta találkozol és már csak a középsulis múlt tart össze. Ettől még jogod nincs tönkretenni valami épülő félben lévő dolgot.

Sajnos amit érzel, teljesen reális, éltem át hasonlót: azt éreztem, hogy a barátnőm nem illik össze ezzel a sráccal, mennyivel jobbak lehetnénk, de ezt én kívülről, néhány együtt töltött este után nem dönthettem el reálisan és csendben maradtam. Ők végül szakítottak.

Mindenesetre a konklúzió az, hogy nehéz találni valakit, akivel azt érezzük, hogy egy hullámhosszon pendülünk, de ha ezt az egyik ismerősünk párjában találjuk meg, akkor gondoljuk át: ez szimplán kényelem, mert mi lusták vagyunk keresni, őt pedig házhoz hozták, vagy ténylegesen a másik felünknek érezzük a férfit/nőt, akit épp bemutattak nekünk? Rengeteg kérdést vet fel egy ilyen szituáció és bár milyen tényleges lépés előtt ezeket meg kell válaszolni, különben bármi történik is, katasztrófa lesz a vége.