A Lidl kivonul ebből az országból, ezzel magyarázták váratlan döntésüket

2021-ben a Telenor, 2022 februárjában pedig a Tesco hozta meg a döntést, miszerint kivonulnak az országból. Utóbbi akkor azt közölte, azért határoztak így, mert nem tűrik a bérek alulfizetését. Ezzel egy komoly lavinát indítottak el, a népszerű üzletláncok és cégek ezt követően egymás után döntöttek hasonlóképpen, de a Lidl mind ez idáig kivárt.

Most azonban olyan helyzet állt elő, ami után a német üzletlánc már nem kockáztathatott tovább; úgy vélték, azzal, hogy az országban maradnak, támogatják mindazt, ami 2021 óta zajlik, és ez bizonyára nem tenne jót a hírnevüknek.

Így aztán most a Lidl is úgy döntött, hogy 2025-ig - részben felelős kivonulási stratégiaként - fokozatosan visszavonja ruházati termékeinek gyártását az országból - közölte a Sourcing Journal-el az üzletlánc. A német tulajdonú cég döntése a Das Erste „Panorama” hírműsora és az anti-greenwashing szervezet közös vizsgálata nyomán született, mely egy állítólagosan "környezetbarát" 8,99 eurós ruha nyomába eredt.

Annak ellenére, hogy legalább három olyan esethez kötődik, amelyek a nemi erőszakot és az embertelen munkakörülményeket érintik, a Business & Human Rights Resource Centre munkaügyi vádakat követő rendszere szerint a Lidl egészen novemberig ragaszkodott 30 helyi beszállítójához, és az abban a hónapban közzétett Fenntartható Textilipar Szövetsége jelentésében kijelentette, hogy

„kötelezettséget vállaltunk arra, hogy nem vonunk vissza további megrendeléseket”.

Az egyik alkalmazott a Panorama-nak és a Flipnek a múlt hónapban elmondta, hogy a Lidl által szerződtetett gyárakban dolgozó munkások fenyegetésekre, megfélemlítésre, valamint az üzemvezetés és a katonaság közötti összejátszásra panaszkodtak.

„Amikor a munkaadó valamit mondani akar a munkásoknak, hogy tisztán kifejezze magát, a katonaságot hívja”

- mondta a forrás.

A Lidl szóvivője szerint a cég továbbra is aktív Mianmarban a "helyi emberek munka- és életkörülményeinek hosszútávú javítása érdekében", és "jelentősen növelte intézkedéseit a vállalati kötelességszegések teljesítése érdekében". Egy Myanmar-specifikus panaszkezelő mechanizmus mellett bevezették a "kötelező" irányelveket is, amelyek magukban foglalják a legalább két napos rendszeres, független ellenőrzéseket, demokratikusan megválasztott alkalmazotti képviselőket, valamint jogi jelentéseket az új gyártóhelyek katonai kapcsolatairól, és zónákban lévő gyárak bezárásáról.

A politikai helyzet Mianmarban romlik - mondta a Lidl -, ami nehezebbé teszi az emberi jogokkal kapcsolatos kötelező kötelességszegést. Az IndustriALL Global Unionnal folytatott megbeszélések után, amely felelős elvonulási keretrendszert dolgozott ki, az üzletlánc elhatározta, hogy követik a felhívást.

„Elkötelezettek vagyunk az emberi jogok, a tisztességes bérezés, és a biztonságos munkakörülmények megerősítése és tiszteletben tartása mellett az ENSZ Üzleti és Emberi Jogok Irányelvei keretein belül. Folytatni fogjuk Mianmar helyzetének szoros figyelemmel kísérését még a 2025-ig terjedő kivonulási döntésünk után is, és újraértékeljük, ha a politikai helyzet változásokat hoz magával”

- mondta a szóvivő.

Mianmarban 2021 februárja óta katonai diktatúra van. Ez indította el a kivonulási lavinát.