Kikezdett velem a várandós nevelőanyám: félreérthetetlen ajánlatot tett és most égek a szégyentől

Nem egészen tudom, hogy hol kezdjem és bár tudom, hogy ez az egész nem engem minősít, mégsem tudok aludni a szégyentől és mardos a bűntudat, hogy elmondjam-e bárkinek a történteket. A szüleim 10 éves koromban elváltak, ami persze megviselt, de igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni, hogy semmiben se szenvedjek hiányt és azt hiszem ez sikerült is.

Anya és apa is továbbléptek, mindkettőjüknek lett új, stabil párkapcsolata, akikkel évek óta együtt vannak. A nevelőszüleimet is nagyon szeretem, kedves emberek, bár tény és való, hogy édesapám választottjában mindig furcsálltam valamit. Nem tudtam volna megmondani, hogy mit, de most ez az egész dolog annyira eleszkalálódott, hogy nem tudom találkozom-e még velük valaha.

A nevelőanyám éppen várandós, aminek mindannyian nagyon örültünk, várjuk az új kis jövevényt. Apámnak el kellett utaznia egy üzleti ügyben, így megkért, hogy arra a két éjszakára aludjak náluk, hogy Vali (a nevelőanyám) ne legyen egyedül. Természetesen örömmel megtettem. Vali is örült nekem, filmet néztünk, rendeltünk kaját és sokat beszélgettünk.

Az este egy pontján azt éreztem, hogy incselkedik velem és finoman szólva is pajkos kérdéseket tesz fel nekem. A hormonok, gondoltam én, így igyekeztem udvariasan válaszolni neki és témát váltani. De nem hagyta magát.

Úgy ültem ott, mint akit leforráztak és cikáztak bennem az érzések. Sosem néztem Valira úgy, mint... igazából sehogy sem néztem rá, ő apám felesége, Már a feltételezés is nonszensz. Ekkor Vali a lábamra tette a kezét és meg akart csókolni de felpattantam.

Összeszedtem a holmimat és elindultam. Még egyszer hátranéztem és ekkor szörnyű dolog történt. Ahogy néztem Valit megtörten, szomorúan és csendesen, ahogyan nézett rám hirtelen rájöttem mi volt az, amit mindig is zavart benne: vonzódtam hozzá.

Szállást foglaltunk egy családias kis panzióban, azonban nagyon gyorsan menekülés lett a dolog vége amikor kézhez kaptuk a házirendet

Olvass tovább...

Ez a felismerés teljesen mellbevágott és nem bírtam tovább a lakásba lenni. Szó szerint, mint egy gyáva kisgyerek elrohantam. Vali nem keresett. Bár foghatnám az italra, vagy a hormonokra ezt az egész estét, de nem ittunk, a hangulatváltozás pedig nem volt rá jellemző.

Azóta sem tudom kiverni a fejemből azt a pillanatot: égek a szégyentől, a vágytól, a tehetetlenségtől és a tettvágytól. Minden egyszerre van bennem és közelednek az ünnepek, amikor meg kell őket látogatnom: fogalmam sincs, hogyan fog ez az egész végződni, de ki kell őt vernem a fejemből, mert erre az egész családom rámehet, ezt pedig még a saját boldogságom miatt sem engedhetem meg magamnak.

Amennyiben kíváncsi vagy hasonló tartalmakra, akkor csatlakozz zárt Facebook csoportunkhoz, ahol extra tartalmakat is találsz: facebook.com/groups/promotions.hu