Egészen elképesztő, hogy ki hívta be Szoboszlait először a válogatottba, a magyar foci egyik legsötétebb időszakában

Nehéz Európa-bajnokságon van túl a magyar válogatott, végül nem sikerült a legjobb harmadikok között továbbjutni, ezért a csoportkör után búcsúzunk az EB-től. A skótokat ugyan megvertük, a svájci és német vereség végzetesnek bizonyult, ráadásul még szerencsénk sem volt, ugyanis legalább 2 csoportban úgy alakultak az eredmények, ahogyan azt megjósolni sem lehetett: nem volt valószínű, hogy Georgia elveri Portugáliát, mint ahogy az sem, hogy Szlovénia döntetlent játszik.

Le kell vonni ebből a következtetéseket Marco Rossi mesternek, meg kell nézni, hogy mit kell máshogy csinálni taktikailag, hogy a következő kontinenstornánkon jobban tudjunk teljesíteni. A kerettel feltehetően nincs sok gond, valamennyi fontos játékosunk elitligában játszik, most már egyre több magyar focistáról mondhatjuk el azt is, hogy a top 5 liga valamelyikének a fontos szereplője.

Ez így van Szoboszlai Dominikkal is, aki jelenleg az edzőváltáson átesett Liverpool játékosa, a tavalyi szezon során pedig fontos embere volt Jürgen Klopp edzőnek. Szoboszlainak nagyon szépen és tudatosan építették a karrierjét, előbb megjárta a Red Bull iskola két fontos klubját (Salzburg és Lipcse), majd ezt követően, kellő topfociba való belerázódást követően került csak át Anglia egyik legerősebb csapatához.

Meghökkentő dolgot tett Varga Barnabás sérülése kapcsán a tévécsatorna, bocsánatot kellett kérniük, nagy volt a felháborodás

Olvass tovább...

Nem lenne meglepő tehát, ha azt mondanánk, hogy a salzburgi időszakától kezdődően folyamatosan ott volt a válogatottban, azonban már hamarabb is bekerült, ráadásul olyan helyről, ahonnan nem gyakran kerülnek be az emberek: az osztrák másodosztályból. Bizony, Szoboszlai Dominik az FC Liefering másodosztályú klub játékosa volt, amikor először meghívót kapott a nemzeti csapatba, ráadásul nem akárkitől.

Furcsa módon ugyanis a mostani talán egyik legjobb játékosunkat az elmúlt évtizedek egyik legrosszabb, de legalábbis legeredménytelenebb szövetségi kapitánya, Georges Leekens hívta be először a csapatba. Leekens meglehetősen negatív emlékként él a magyarok szívébe, a sikeres Dárdai-Storck időszak után nevezték ki a kapitányi posztra és ott olyan rosszul teljesített, hogy már négy mérkőzés után felállították.

Leekens erre a négy meccsre is egyébként a magyar futball közelmúltbeli történetének egyik legsötétebb időszakát hozta el: azzal nyitottunk az irányítása alatt, hogy Kazahsztán 3-2-re vert meg minket otthon és egészen felejthetetlenül borzalmas teljesítményt nyújtottunk. Ezt követte egy Skócia elleni hazai vereség 1-0-ra, majd Fehéroroszország ellen döntetlen játszottunk idegenben. Az utolsó lehetőség, amit kapott, egy Ausztrália elleni mérkőzés volt, amit 2-1-re sikerült elvesztenünk otthon.

Végignézve azt a sort, ahova egyébként Szoboszlait behívták, megállapítható, hogy jócskán megváltozott a válogatottunk azóta: Kádár Tamás, Elek Ákos, Futács Márkó, Gyurcsó Ádám vagy Németh Krisztián neve különböző okok miatt már meglehetősen régen fordult elő a válogatott közelében, de Stieber Zoltán vagy Guzmics Richárd nevét sem most lehetett hallani.