promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Megvizsgálták a Balaton vizét, kiderült, mekkora a baj

Megvizsgálták a Balaton vizét, kiderült, mekkora a baj

Borítókép:  Profimedia
Helyi Hírek
Kategória fejléc

A szakemberek több hazai folyó és tó vizét is vizsgálták, kiderült, hol mekkora a szennyezettség. 

Mikroműanyagok a Balatonban – Rejtett veszély a vízben

A mikroműanyagok jelenléte már nemcsak az óceánok, hanem édesvizeink problémája is. A Balatonban végzett legutóbbi kutatások eredményei is ezt igazolják. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakemberei nemrég arról számoltak be, hogy a Balaton vizében köbméterenként 21 mikroműanyag részecskét találtak, míg a Kis-Balatonban ez a szám 7-8 körül mozog.

Honnan kerül a műanyag a Balatonba?

Bár a Zala folyó hozza a legtöbb vizet a Balatonba, a legnagyobb mikroműanyag-szennyezés mégsem innen, hanem a kisebb befolyókon keresztül érkezik. A kutatók hét különböző típusú műanyagot azonosítottak, amelyek közül a leggyakoribbak a polipropilén (PP), polisztirol (PS) és a polietilén (PE) voltak. Ezek a mindennapokból ismert anyagok, például PET-palackok, zacskók és hungarocell formájában kerülnek a tóba.

Mik a mikroműanyagok és miért veszélyesek?

A mikroműanyagok olyan 5 milliméternél kisebb műanyagdarabkák, amelyek különféle forrásokból, például ruhák mosása, kozmetikumok vagy műanyag termékek lassú bomlásából származnak. Ezek a részecskék nemcsak a vízben úszkálnak, hanem könnyen bejuthatnak az élőlények szervezetébe is, a táplálékláncon keresztül pedig végső soron az emberek is fogyasztják őket.

Mikroműanyagok hatása az ökoszisztémára

A balatoni kutatók vízibolhákon végzett kísérletei rávilágítottak arra, hogy a mikroműanyagok negatívan hatnak az apró állatok növekedésére és szaporodására. Mivel a vízibolhák szűrögető életmódjuk során tápláléknak hiszik ezeket a műanyagokat, de azokból nem jutnak tápanyaghoz, ez hosszabb távon zavarhatja a természetes ökoszisztémát is.

A megelőzés fontossága

Svigruha Réka, a HUN-REN BLKI tudományos munkatársa szerint a mikroműanyagok eltávolítása jelenleg még gyerekcipőben jár, ezért a hangsúlyt inkább a megelőzésre kell helyezni. Ennek érdekében szükséges a szennyvíztisztító-telepek szűrőberendezéseinek fejlesztése, valamint a környezettudatos műanyaghasználat, különösen a vízparti nyári fesztiválok során.

Elképesztő számok a mikroműanyagokról

A mikroműanyagok terjedése globális probléma. Évente 450 millió tonna műanyag kerül előállításra, és becslések szerint ez a szám 2030-ra meg is négyszereződhet. Egyetlen tubus arclemosó akár 300 ezer műanyag szemcsét is tartalmazhat, míg egy átlagos mosás során kb. 700 000 mikroszál kerül a környezetbe. Az ilyen szennyeződések hosszú távon komoly hatást gyakorolnak a természetes vizek élővilágára, beleértve a Balatont is.

A Bodrog példája

A Bodrog folyóban végzett vizsgálatok alapján egy köbméter vízben tízszer annyi, 214,8 mikroműanyag részecskét találtak, mint a Balatonban. Ez is rámutat arra, hogy a folyóvizek mikroműanyag-szennyezettsége súlyos probléma, amely mielőbbi beavatkozást igényel.

Mit tehetünk?

A műanyagszennyezés csökkentése érdekében mindannyian tehetünk, például kevesebb egyszer használatos műanyagot használva vagy környezettudatosabb vásárlási szokásokat kialakítva. A kutatások folytatódnak, de a megelőzés és a tudatosság már most kulcsfontosságú lépés a természetes vizeink megóvása érdekében.

forrás: BalatonScience