Felismerhetetlenné vált a 94 éves Clint Eastwood, lánya támogatta az idős legendát
Olvass tovább...
Isten „szöme” mindent lát, főleg Tápén a Honfoglalás utcában, ahol többeknek megtetszett a különleges díszítés.
Magyarország telis-tele van gyönyörű homlokzatú polgári és parasztházakkal, mindenkinek volt igénye a szépre és a szerencsésebb épületek ma is őrzik egykori jellegzetességeiket. A divat akkor is hasonlóan működött, ha valakinek megtetszett egy díszmotívum, úgy szerette volna ő maga is ugyanezt látni a házán.
Olvass tovább...
„A marosi faúsztatás fellendülésével terjedt el az oromzatnak ez a típusú díszítése, ami több Tisza-menti településen ismert volt, de a nagy árvíz elmosta a XVIII. századi, vályogból épült istenszömös házakat”
– írják a Szeged.hu-n.
Mint azt Bálint Sándor művészettörténész és néprajzkutató korábban megírta:
„Közvetlen eredete szerint a kultikus templomi művészetben gyökerezik, amely viszont tagadhatatlanul az archaikus napszimbólumot emelte szakrális jelképeinek rendjébe. A katolikus, majd nyomában a református egyház ugyanis a Szentháromság titkát a három isteni személynek megfelelően, háromszöggel ábrázolta, közepén sugárzó szemmel, amely a mindenkit és mindeneket látó, egyúttal gondviselő Urat jelképezi.”
Mivel a XVIII. század pestisjárványaira az úr büntetéseként tekintettek a hívek, ezért országszerte Szentháromság-szobrokat emeltek, ezért került a homlokzatokra is a bajűző háromszög, közepén Isten szemével.
Olvass tovább...
Egy ilyen, világszerte ismert motívumot ugyanakkor nem csupán Magyarországon használnak, így a szabadkőműveseknél is fontossá vált a Mindent látó szemként, vagy Gondviselés szemeként ismert jel, ami ebben az értelmezésében először Thomas Smith Webb Szabadkőműves Figyelő című művében jelent meg az 1700-as évek végén.