promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Mit keres a szabadkőművesek jele csodás magyar parasztházakon? A pestisnek is köze van hozzá

Mit keres a szabadkőművesek jele csodás magyar parasztházakon? A pestisnek is köze van hozzá

Borítókép:  Profimedia / illusztráció
Helyi Hírek
Kategória fejléc
Promotions

Isten „szöme” mindent lát, főleg Tápén a Honfoglalás utcában, ahol többeknek megtetszett a különleges díszítés.

Magyarország telis-tele van gyönyörű homlokzatú polgári és parasztházakkal, mindenkinek volt igénye a szépre és a szerencsésebb épületek ma is őrzik egykori jellegzetességeiket. A divat akkor is hasonlóan működött, ha valakinek megtetszett egy díszmotívum, úgy szerette volna ő maga is ugyanezt látni a házán.

Ennek köszönhetően egészen különleges elemeket is láthatunk, melyek tájegységenként, sőt, településenként is változnak. A Szegedhez tartozó, egykor önálló Tápén például az úgynevezett „napsugarasként”, vagy „istenszemes” néven ismert oromzatok voltak kedveltek. Ezek több településrészen is megjelentek, ám van, ahol mostanra teljesen el is tűntek.

„A marosi faúsztatás fellendülésével terjedt el az oromzatnak ez a típusú díszítése, ami több Tisza-menti településen ismert volt, de a nagy árvíz elmosta a XVIII. századi, vályogból épült istenszömös házakat”

– írják a Szeged.hu-n.

Mint azt Bálint Sándor művészettörténész és néprajzkutató korábban megírta:

„Közvetlen eredete szerint a kultikus templomi művészetben gyökerezik, amely viszont tagadhatatlanul az archaikus napszimbólumot emelte szakrális jelképeinek rendjébe. A katolikus, majd nyomában a református egyház ugyanis a Szentháromság titkát a három isteni személynek megfelelően, háromszöggel ábrázolta, közepén sugárzó szemmel, amely a mindenkit és mindeneket látó, egyúttal gondviselő Urat jelképezi.”

Mivel a XVIII. század pestisjárványaira az úr büntetéseként tekintettek a hívek, ezért országszerte Szentháromság-szobrokat emeltek, ezért került a homlokzatokra is a bajűző háromszög, közepén Isten szemével.

Egy ilyen, világszerte ismert motívumot ugyanakkor nem csupán Magyarországon használnak, így a szabadkőműveseknél is fontossá vált a Mindent látó szemként, vagy Gondviselés szemeként ismert jel, ami ebben az értelmezésében először Thomas Smith Webb Szabadkőműves Figyelő című művében jelent meg az 1700-as évek végén.

A témáról egyébként Azahriah is készített egy érdekes videót, amikor még Paul Street néven ment a YouTubeon: