Végveszélyben az akkugyárak? Kutyának sem kellenek a drága elektromos autók, százezernyi hever belőlük parlagon

Az elektromos autózás térnyerése az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá vált, ugyanakkor nagyfokú megosztottságot is eredményezett nem csupán a piac felosztása, de a vásárlóközönség szempontjából is.

Az alaptézis, a „tiszta közlekedés” eleve vitatott, hiszen az akkumulátorgyártás súlyos ökológiai károkozással járhat, ezért létfontosságú lenne a környezetvédelmi szempontból (is) megfelelő szabályozása. Ez Magyarországon is kardinális kérdés, hiszen olyan helyszínekre húztak és húznak fel óriási üzemeket, melynek közelében sok ember él, emellett értékes vízkészleteket és termőföldeket is veszélyeztethetnek a szennyeződések.

A társadalmi egyetértés – az elmúlt hónapok történéseit nézve – nagyon távolinak tűnik az akkugyárak kapcsán, de nem ez az egyetlen dolog, ami képlékenynek tűnik az elektromos járművek kapcsán, a piac felosztása ugyanis legalább ilyen lényeges.

A kínai márkák, így a világszerte legnagyobbnak számító, szintén magyar szempontból kiemelkedő fontosságú BYD előretörése miatt az USA és az EU által bevezetett úgynevezett „büntetővámok” tovább bonyolítják a helyzetet. A lépést a kínai gyártók tisztességtelen állami támogatásával magyarázzák, a kiskaput pedig az európai gyárak jelentik számukra, a végeredmény így ha némi késleltetéssel is, de ugyanaz lesz: elözönlik a világot a kedvezőbb árú kínai elektromos autók.

Ez a legrosszabb hír, amit a nagy európai és amerikai autómárkák kaphattak és kaphatnak, ami megint csak érinti Magyarországot, hiszen számos meglévő és leendő gyár, így az Audi, az Opel, a Mercedes, valamint a BMW is érdekelt az elektromos autók gyártásában. A problémák már most érezhetők, pedig az igazi kínai dömping még meg sem kezdődött.

Csak Németországban százezer új elektromos autót tárolnak, ami a támogatások megszűnése miatt nem talál vevőre. Ezeket csak úgy lehet értékesíteni, ha versenyképesebb áron adják el, ám ez vagy az államnak, vagy a gyártónak jelent majd hatalmas mínuszt, és gazdasági szempontból hosszabb távon mindkét opció katasztrofális végkifejletet eredményezhet. Kérdés, meddig lehet hátráltatni a kínai gyártók előretörését, és mi lehet a válaszuk a nagy márkáknak, valamint mi lesz ezeknek az együttes hatása a magyar gazdaságra, illetve Európa és a világ autóiparára?