Súlyos hiba, ha te is így sütöd a rántott húst: ezzel a trükkel tökéletes lesz

Ha van valami, ami a legtöbb embernek eszébe jut a vasárnapi ebédről, az a húsleves és a rántott hús. Ennél tradícionálisabb vasárnapi ebédmenü nem létezik, de persze nem csak a hét utolsó napján lehet főzni egy jó húslevest, vagy lehet sütni néhány szép szelet karajt és csirkemellet. Viszont sokan elkövetnek néhány súlyos hibát a sütésekor, így aztán nem is lesz tökéletes a végeredmény, de most elhoztunk nektek néhány apró trükköt, amivel te is gyönyörű és ízletes rántott szeleteket készíthetsz.

Az ember gyakran keres rá egyszerű, hagyományos ételekkel kapcsolatos elkészítési praktikákra, trükkökre, hogy mivel is lehet kicsit finomabbá, ízesebbé, különlegesebbé tenni egy közkedvelt fogást. Például ott van a krumplis tészta, amit ha valaki ki fel akar turbózni, elég, ha hozzápirít egy kis füstölt szalonnát, és máris karakteresebb ízvilágot adunk az ételnek.

Vagy ott van a jó kis dinsztelt gomba. Ha ősszel frissen szedünk gombát az erdőben, és megcsináljuk vacsorára, érdemes a gombákat egy kis curry-vel együtt megpirítani, mert a curry sokkal jobban ki fogja hangsúlyozni az ízét. Persze nem szabad túlzásokba esni, mert a curry-t nem mindenki szereti, és nem is kell, hogy az ételünket elvigye az indiai gasztrokultúra irányába, tényleg csak egy kevés kell bele, ami még nem veszi el a gomba jellegzetes ízét.

A tökéletes rántott húshoz viszont elég néhány apró trükk.

Először is a panírozáshoz használt tojásba ne tegyünk sót, hanem inkább a liszthez keverjünk egy keveset, illetve rakhatunk hozzá őrölt borsot és pirospaprikát is. Aztán a panírmorzsához is keverhetünk extra hozzávalókat, mint például reszelt citromhéjat, parmezán sajtot, rozmaringot, kakukkfüvet, tökmagot, napraforgómagot, szezámmagot - ezekkel mind kicsit megbolondíthatjuk a rántott húsunkat.

Sokan bosszankodnak amiatt, mert panírozás közben a tojás nem tapad rá rendesen a húsra. Ennek az az oka, hogy túl sok a liszt a húson, tehát mielőtt betennénk a tojásba, kicsit rázzuk le a felesleges lisztet a szeletről; ugyanígy a tojást is alaposan csorgassuk le, mielőtt átraknánk a morzsába.

Itt megint csak sokan elkövetik azt a hibát, hogy belenyomkodják a morzsába a húst, hogy jól rátapadjon. Erre azonban semmi szükség, bőven elég annyi, amennyit magától felvesz.

Aztán jön a sütés: nem mindegy ám, hogy milyen hőfokú zsiradékban sütjük a husit, hiszen ha túl forró, akkor megégeti a panírt, ha pedig nem elég meleg, akkor csak fő benne a hús, de nem sül. Ennek az a titka, hogy a zsiradék hőfoka akkor megfelelő, ha mindenütt egyformán serceg, de nem bugyborékol.

Végül pedig egy megjegyzés a vastagabb szeletek sütéséről: ezeket fedő alatt kell sütni nagyjából 5 percig, és menet közben egyszer megfordítani. Az utolsó 5 percben pedig levehetjük róla a fedőt, hogy a panírja ropogós legyen. Így nem fog megégni a panír, és a hús is alaposan át fog sülni.