Van Kínában egy piramis formájú hegy amin az istenek élnek, óriási árat fizet aki megpróbál feljutni a csúcsra

Minden évben előkerül több ezer bátor és vakmerő jelentkező, aki úgy dönt, hogy nekivág a világ legmagasabb, egyben leghalálosabb hegycsúcsának. A Himalája ékköve, a Mount Everest közkedvelt hegymászóközpont, gyakorlatilag a hegymászás „Mekkájának” tekinthető, amely 8849 méteres csúcsával még a leggyakorlottabbak számára is komoly kihívást jelent.

A Mount Everest közelében azonban található egy hegycsúcs, amelynek annak ellenére nem vágott neki még senki, hogy egyébként jócskán könnyebb kihívás lenne a világ legmagasabb pontjánál: ez a Kajlás-hegy, amely a 6 714 méterével bő kétezer méterrel alacsonyabb a csúcsa, mint a hegylánchoz tartozó „riválisának”.

Havak ékköve

A Kínához tartozó Tibeti Autonóm Régióban, azon belül is a Ngari prefektúrában található hegy a helyi nyelvjárások szerint a „havak ékköve” nevet viseli, köszönhetően annak, hogy teljesen hó fedi gyönyörű csúcsait. A szép kilátás és az alacsonyabb csúcs miatt azonban felmerül a kérdés: miért nem vágott neki a megmászásának még senki?

A válasz egyébként meglehetősen egyszerű: azért, mert a hegynek több vallás számára is rendkívül mély jelentősége van – foglalta össze az UNILAD. A hindu vallás szerint például Síva isten lakóhelye, a buddhizmus szerint pedig Demcsok lakik a hegyen, aki a tömény boldogságot jeleníti meg a vallásban.

A vallásilag szignifikáns helyszín gyakorlatilag mindkét hit szerint szent hely, ebből fakadóan nem tekinthető meglepőnek, hogy a kínai kormány betiltotta a hegymászást a Kajlás-hegyre vonatkozóan. Ez azonban nem állította meg a többek között tibeti, nepáli és indiai zarándokokat, hogy elmenjenek a hegyhez és leróják tiszteletüket az istenek előtt.

A zarándoklatok ellenére azonban a hegy nem áll nyitva a publikum előtt és a zarándokok is csak egy bizonyos, előre kijelölt ösvényen mehetnek körbe.

Piramis csúcs

Nem mellesleg, a vallási jelentőség mellett fizikailag is rendkívül nehéz lenne a hegyen közlekedni, mivel a hely egyik különlegessége, hogy szokatlanul szimmetrikus a formája, gyakorlatilag piramis formájú a hegycsúcs, amely egy olyan meredekséget okoz, amely közel lehetetlenné teszi a mászást. Fontos szempont az is, hogy zord időjárás és nagyon erős szelek dominálnak egész évben, ami tovább nehezítené egy hegymászó helyzetét – ennek ellenére volt már olyan, aki elhatározta magát.

Hugh Ruttledge brit hegymászó ugyanis már egyszer elkezdte tanulmányozni a hegynek az északi oldalát, amelyet a Brit Hegymászó Egyesület „mászhatatlannak” minősített. Ennek ellenére rájött egy módszerre – állítása szerint – amivel meg lehet hódítani a hegyet, azonban nem tudta megkezdeni az utat azelőtt, hogy megérkezzen a zord tibeti tél.

Reinhold Messner hegymászó ezzel szemben a kormánytól kapott engedélyt, azonban megtagadta, hogy megmássza a hegyet, pontosan azért, mert ez más vallások számára szent hely és azt javasolta más hegymászók számára, hogy „találjanak nehezebb hegyet”.

Elképesztő látványt nyújt a hegy: