promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Gyomorforgató jelenetek Budapest legnépszerűbb utcájában, volt, aki rosszul lett a látottaktól

Gyomorforgató jelenetek Budapest legnépszerűbb utcájában, volt, aki rosszul lett a látottaktól

Borítókép:  Profimédia/Illusztráció
Élet
Kategória fejléc
Promotions

Nem hittek a szemüknek a járókelők.

Olvasónk küldte nekünk a lenti levelet, melyben egy szomorú és méltatlan helyzetről számol be, Budapest egyik turisták által leginkább preferált utcájából:

Kedves Promotions.hu!

Szeretném, ha megjelentetnék a levelemet, mert szerintem egészen szörnyű az az irány, amerre halad a főváros. Régóta Budapesten élek és azt hiszem abban egyetérthetünk, hogy a 7. kerületben található Dohány utca az egyik legnépszerűbb, turisták által leginkább látogatott része. Nem is csoda: a Zsinagóga csodálatos, a környező kis utcák hangulatosak, központi elhelyezkedésű, nem mellesleg pedig rengeteg a kellemes hangulatú kávézó és étterem.

Jó magam is gyakran megfordulok ezen a környéken, tegnap azonban egy felháborító dolgot vettem észre: egy hajléktalan feküdt az út közepén, elállva egyrészt a közlekedést, másrészt az egyik házba való teljes bejutást.

Voltak, akik próbáltak neki segíteni, hátha rosszul van, de ezekre a közeledésekre vad morgással reagált és a nyitott táskája alapján hamar észre lehetett venni, hogy nagy mennyiségű alkohol (kannás bor) van nála és részeg.

Az egyik hely tulajdonosa is próbált neki először segíteni, majd az agresszív fellépés után elküldeni őt, azonban nem járt szerencsével. Mondanom sem kell, hogy az állapotából adódóan nagyon kellemetlen jelenség volt, ami bizony szaghatásokkal is járt.

Egy kisgyerekes család édesapja unta meg a fetrengést és felzavarta a hajléktalant, miután már a gyermekei is megijedtek tőle. A kiabálásra végül összeszedte magát és eloldalgott, de előtte még jó alaposan meghúzta az olcsó borosüveget. Én is befejeztem a kávézást az egyik teraszon, de kifejezetten elrontotta az amúgy szépen induló szabadnapomat ez a jelenet.

Utána elindultam, de nem jutottam messzire, amikor újabb döbbenet ért: a balhézó hajléktalan nem jutott messzire, immáron a sarkon lévő színház előtt feküdt és folytatta az alvással felváltott tivornyázást.

Én nagyon szeretem a fővárosunkat és azóta is nyomaszt a gondolat, hogy mégis mit gondolhatnak rólunk az idelátogatók? Sok helyen utaztam már, ilyen méltatlan helyzetet még nem láttam más országokban, még ott sem, ahol nagy a szegénység. Értem én, hogy nincs hova mennie, de mégis, nem kellene ezekkel az emberekkel valamit csinálni? Ötletem nekem sincs, hogy mit, de rettenetes és félek, hogy ez az állapot egyre általánosabb lesz Budapest utcáin.