Apró csavar, de sokkal élvezetesebb lesz a házasélet: ez az egy mondat mindent helyzehozhat

Az ember társas lény: lehet persze, hogy egyedül is jól érezzük magunkat, mindazonáltal a legtöbben arra törekszünk, hogy megtaláljuk a másik felünket. Ez nem mindig egyszerű, nem jön filmszerűen, keresgélni kell, csalódni, szomorkodni, felkelni, újrakezdeni, míg nem aztán érkezik valaki, akivel klappolnak a dolgok és párkapcsolatba kezdünk, elköteleződünk. A kezdeti boldogság és eufória után azonban azt tapasztalhatjuk, hogy a másik elkezd kevésbé csillogni, idegesítő némely szokása és az a hatalmas romantika, szenvedély valahogy annyira megkopott, hogy abban sem vagyunk biztosak, hogy benne akarunk-e maradni ebben a hétköznapi posványban. 

Sok szakítás akkor következik be, amikor már nincs semmilyen érzelem: nincs düh, nincs szomorúság, nincs vita, csak egymás mellett élés van, mókuskerék, közös élet. Lehetetlen állapotnak tűnhet, de tudatosan sok esetben vissza lehet találni a másikhoz és (bármennyire is lehetetlennek tűnik), még újra boldogok és szerelmesek is lehetünk.

Gyakran jelentkezik ez rövidebb életű kapcsolatoknál, de a házasság hosszú évei alatt a felek elkerülhetetlenül próbára vagyunk téve. Van azonban valami, egy egészen egyszerű dolog, ami rengeteget segíthet és ha váratlanul kérdezed meg a párodtól, akkor az első izgalmas dolog amit tapasztalsz majd, az a döbbenet az arcán.

Nem kell hozzá semmi: sem előkészület, sem kellék nem kel hozzá és a legzseniálisabb az egészben, hogy a férfi és a nő is kezdeményezhet. Egy reggeli időpontban, amikor alkalmasnak érzed, akkor nézz rá a párodra és kérdezd meg ezt:

Mivel szerezhetnék ma neked örömet?

Attól függően, hogy mennyire van kihűlve (esetleg elmérgesedve a viszony) jön majd reakció a kérdésedre. Lehet, hogy csak meglepettség, esetleg elutasítás, még akár ki is nevethetik, de te legyél kitartó és ne add fel. Kérdezd meg minden nap, ameddig nem érkezik valami olyan válasz, ami egy tényleges kérést, vagy vágyat tartalmaz. Azt pedig tedd meg. De ne add fel ezután. Kérdezd meg másnap is, egészen addig, ameddig a másik is fel nem teszi neked ezt a kérdést. Ekkor pedig már egyenes úton vagytok ahhoz, hogy visszataláljatok egymáshoz.

Nem az érzelmek elmúlása miatt mennek tönkre a kapcsolatok, hanem azért mert ellustulunk. Ha nem felejtjük el, hogy egy kapcsolat munka, nem csak öröm, hanem nehézség is, akkor sokkal könnyebben és tudatosabban át tudjuk hidalni azokat a nehézségeket, amik sok esetben szakítással végződnek. De ameddig ezt az alapvető igazságot nem tanuljuk meg, addig borítékolva van, hogy érnek majd magánéleti kudarcok.

Szerintem ez az egyik legtutibb kapcsolati tipp, ami ráadásul nem kerül semmibe: minden nap ott van a lehetőség előttünk, hogy feltegyük ezt a kérdést a párunknak, ezzel pedig az ő, ezáltal pedig a saját napunkat, később pedig a közös jövőnket is boldoggá tegyük.