Áll a bál Oroszországban, Putyin külügyminisztere magához kérette az izraeli nagykövetet, vajon mi lesz ebből?

Az orosz államvezetés sohasem arról volt híres, hogy különösebben el lenne ragadtatva attól, ha a belpolitikáját érintően más államok képviselői tesznek megjegyzéseket - a kritikákkal szemben különösen "érzékennyé" váltak, mióta kitört az orosz-ukrán háború.

A tegnapi nap során kisebbfajta diplomáciai botrány alakult ki Oroszországban: a külügyminisztérium bekérette Simona Halperin izraeli nagykövetet, akivel mintegy másfél órán át beszélgettek. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a nagykövetet  "Moszkva külpolitikai megközelítéseit és a történelmi realitásokat elferdítő nyilvános, elfogadhatatlan kijelentései kapcsán idézték be".

Az izraeli nagykövet február 5-én adott egy interjút a Kommerszant nevű lapnak, amiben Szergej Lavrovól, Oroszország külügyminiszteréről megjegyezte, hogy az szerinte lekicsinyelte a holokauszt jelentőségét, illetve nehezményezte, hogy a holokauszt nemzetközi emléknapja Oroszországban nem szerepel a hivatalos állami megemlékezések naptárában.

Az orosz vezetést különösebben nem hatotta meg a kritika, a minisztérium közleménye szerint a nagykövet asszony kijelentései "rendkívül szerencsétlen kezdetét jelentik" a diplomáciai missziójának, és még egy tanáccsal is ellátta a diplomatát: "nincs monopóliuma vagy legfőbb erkölcsi tekintélye a holokausztról szóló vitákban".

A minisztérium azt is hozzátette, hogy az ENSZ Moszkva kezdeményezte azt a közgyűlési-határozatot, aminek a végén a tagállamok elfogadták a január 27-i nap nemzetközi holokauszt emléknappá nyilvánítását.

Szergej Lavrov már korábban is jelezte, hogy Izraelt és Oroszországot összeköti a nemzetiszocialista Németország elleni harc témaköre, ezért a két országnak illik óvatosan viszonyulni a közös történelemhez.

_{(forrás: Szombat)}