A Paksi Atomerőmű működését is érinti, olyan félelmetes ütemben forrósodik a Duna vize

A globális klímaváltozás hatásait ma már közvetlenül érezzük, és ezalól a Duna, Magyarország és Európa egyik legfontosabb folyója sem jelent kivételt. A 10 ország területén, csaknem 2850 kilométer hosszan kanyargó folyó az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül, ám ezt nem feltétlenül a Duna partján, hanem a vizében észlelhetjük.

A szélsőséges időjárás, így a nyári hőhullámok, valamint az aszályos időszakok a Dunára is negatív hatással vannak, és mint azt az Átló Team infografikákkal teletűzdelt tanulmányában kiemeli, ez a folyó élővilágára, és az emberek számára egyaránt problémát jelenthet.

Mint írták, az összes nemzetközi mérőpont adatait összesítve 1996-ban, tehát 29 évvel ezelőtt, a Duna átlaghőmérséklete 10,4 Celsius-fok volt, öt évvel ezelőtt pedig 14,2 fok. Az emelkedő trend folyamatossá vált az elmúlt évtizedekben, ami a folyóban élő 102 őshonos fajra is súlyos veszélyt jelent.

Rohamosan melegszik a Duna vize

Nem elhanyagolható, hogy a Duna mellékfolyóival és vízgyűjtő területeivel együtt csaknem kilencszáz települést érint, melynek partjain 14 millió ember él. A következő évtizedekben a klímaváltozási modellek szerint csökken a nyári és téli csapadék mennyisége, ami miatt a Duna középső és alsó szakaszain egyre jelentősebb lesz a vízhiány. A levegő hőmérsékletének növekedése közvetlen hatással lesz a vízgyűjtő területekre is, ahol egyre több erdő- és bozóttűz pattanhat ki.

A magyarországi mérőpontok szerint 2010 és 2020 között 0,7-2,2 fokkal melegedett a Duna, Romániában még ennél is jelentősebb, 3 fokos melegedést mértek, és egyelőre még nem látni a tendencia csökkenését.

Az atomerőmű működésére is hatással lehet

A Duna melegedése ipari szempontból sem elhanyagolható, ugyanis a hagyományos gáz- és nukleáris erőművek rengeteg vizet igényelnek az áramtermeléshez. A dunai régiókban a vízfelhasználás közel fele az energiaszektorhoz köthető. Magyarországon a Paksi Atomerőmű, a gönyűi, a kelenföldi, a csepeli, illetve a százhalombattai erőművek használják hűtés céljából a Duna vizét.

A Paksi Atomerőmű másodpercenként 100 köbméter vizet használ, amit ugyanúgy vissza is engednek a folyóba, azonban jelentősen, 30-35 fokra felmelegítve. Minél melegebb a Duna vize, annál rosszabb hatásfokkal hasznosítja hűtésre az atomerőmű, ami az erőmű teljesítmény csökkenéséhez vezethet. Ez az ökoszisztémát tekintve is aggasztó, hiszen nem csupán a folyót, hanem annak élővilágát is károsítja. Az erőmű alatti mérőponton gyakran 30 fok körüli a hőmérséklet, fölötte már jogszabály korlátozná a hőmérsékletet.