95 évvel ezelőtt vette kezdetét a borzalom, a gázkamra általi halálbüntetés

A gázkamra egy kivégzőeszköz. Általában egy külvilágtól elszigetelt helyiségből áll, melyet halálosan mérgező gázzal töltenek meg. Ezekhez a leggyakrabban felhasznált gázok a hidrogén-cianid, szén-dioxid és a szén-monoxid. 

Alkalmazását az első világháborúban bevetett harcigázok, illetve az akkoriban már egyre nagyobb számban előforduló vezetékes gázzal elkövetett öngyilkosságok ihlették.

Eleinte azzal is kísérleteztek, hogy a gyanútlan elítélt cellájába éjszaka szén-monoxid gázt vezetnek, és így a lehető legkisebb szenvedést okozva végzik ki, humánusabb módszert próbálva a villamosszék helyett. Azonban ez megbukott, mert a cellákat nem lehetett megfelelően szigetelni. A gyakorlatban ezért az eljárást egy légmentesen zárható kamrában végezték.

A holokauszt idején a náci Németország hatlamas gázkamrákat használt tömeges kivégzésekre. Az első kivégzést pedig 1928. február 8-án hajtották végre.