promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Szegény Shakespeare forog a sírjában Nicolas Cage nyugdíjas akciókomédiája miatt

Szegény Shakespeare forog a sírjában Nicolas Cage nyugdíjas akciókomédiája miatt

Borítókép:  Profimedia
Film & Sorozat
Kategória fejléc

Nicolas Cage nyugdíjas Rambóként gyepálja a rosszfiúkat legújabb filmjében, aminek a létezéséről egészen eddig talán senki sem tudott Magyarországon, de talán nem is baj. Kritika.

Valószínűleg túlzás azt mondani, hogy senki sem tudott itthon ennek a filmnek a létezéséről, de tény, hogy az Öreg gyilkos nem vén gyilkos című akciókomédia mondhatni teljes titokban készült el, hiszen olyannyira nem verték nagydobra, hogy még az Egyesült Államokban is alig mutatták be néhány moziban, míg Magyarországon abszolút nem lelt forgalmazóra. Sőt, Nicolas Cage 2023-as filmje a mai napig nem található meg egyik streamingszolgáltató kínálatában sem, és bizonyára én sem tudnék róla, ha a napokban nem látom meg a Mozi+ reklámblokkjában az ajánlóját.

A kedvcsináló viszont megtette a hatását, hiszen ahogy megláttam, hogy Nicolas Cage, Ron Perlman, és Jackie Earle Haley egymás ellen akciózik az egzotikus Karib-térségben, rögtön azt mondtam, hogy ezt a filmet nekem mindenképpen látnom kell - még ha vállalhatatlanul rossz is.

A történet szerint amikor Ashley és kislánya, Sarah belekeverednek egy bűnözői vállalkozásba, amely veszélybe sodorja az életüket, az egyetlen emberhez fordulnak, aki segíthet: Ashley elhidegült apjához, Matthez, aki a Kajmán-szigeteken éli nyugdíjas éveit. Újraegyesülésük múlékony, mivel a szigeten hamarosan megjelenik a maffiózó Donnie és embere, Bobo, akik a nő nyomára bukkannak. Ahogy Ashley, Sarah és Matt egyre veszélyesebb helyzetekbe keveredik, Ashley hamarosan megtudja, hogy apjának titkos múltja volt, amiről ő semmit sem tudott, és hogy több van benne, mint amit ránézésre gondolt volna.

Tulajdonképpen ez a film olyan, mintha két külön sztorit gyúrtak volna össze benne; mintha a rendezőnek több akciófilmötlete is lett volna, amiket aztán egybecsomagolt. Először is ott van a nyugdíjas orvgyilkos nagypapa, aki életében először találkozik tinédzserkorú unokájával, és mindennél jobban meg akarja védeni a rosszfiúktól, másrészt ott van a Shakespeare-n nevelkedett Bobo karaktere, aki gyakorlatilag az Othello című színmű Jagojának, illetve Twist Olivérnek a modernkori ötvözete lenne, nem egy egyszerűen feláldozható figura, nagyon is lehet vele szimpatizálni, mert benne van a lehetőség, hogy ő lesz az a rosszfiú, aki a végén majd a saját főnöke ellen fordul.

Igazából ha csupán ennyit akart volna a forgatókönyvért is felelt Tim Brown rendező belerakni a filmjébe, akkor azt mondom, hogy teljesen rendben lett volna, de sajnos annyira túl akarta bonyolítani a szálakat, annyira bele akarta erőszakolni a mélyre ásó maffiaszövődményeket és a politikai vonalat, hogy ezzel a film második felében teljesen hazavágta az egész történetet. Egymás után jöttek be az unalmas, felesleges, semmitmondó karakterek, akik az egyik pillanatban még A-nak dolgoznak, a másikban már B-nek, a legvégére pedig egy olyan értelmetlen katyvasz kerekedett belőle, hogy legszívesebben végig se néztem volna.

Nagyjából az első 1 óra, amire azt mondom, hogy egy szórakoztató, könnyed kis akciókomédia, de ahogy bejönnek a képbe a jól eltalált, nevetséges karakterek mellé a túlságosan komolyan vett, röhejes mellékszereplők, azon a ponton elvesztett engem a film. A rendező valójában nem tudta eldönteni, hogy most milyen műfajban és stílusban akar alkotni, az elején még kifejezetten jól áll neki ez a töketlen, fájdalmas bénázás, amit nemcsak a rosszfiúk, hanem a főszereplők is elkövetnek, aztán mindent felborít egy mondhatni harmadik történet kedvéért, hiszen a film első felében is már két sztori jelenik meg.

Az Öreg gyilkos nem vén gyilkos mondhatni hasonló stílust képvisel, mint mondjuk A gyilkos járat, de sokkal visszafogottabb formában. A gyilkos járat viszont ki tudott tartani amellett, hogy semmiképp sem akar egy komoly akciófilm lenni, és így tudott végig szórakoztató maradni, az Öreg gyilkos nem vén gyilkos azonban félúton kisiklik amiatt, mert egy adott ponton hirtelen letér az útjáról.

Pedig Nicolas Cage és Ron Perlman miatt nagyon jó lett volna, ha működött volna, ők ugyanis jól hozzák a rájuk osztott figurákat. A két színész utoljára a 2011-es Boszorkányvadászat-ban dolgozott együtt, ahol olyan szoros barátságot kötöttek egymással, hogy állítólag Nic Cage csak azért volt hajlandó elvállalni ezt a filmet, mert mindenáron bandázni akart Perlamnnel. A színésznek ugyanis akkoriban halt meg az édesanyja, így nem igen akart először csatlakozni a projekthez, csak miután megtudta, hogy Ron Perlman is játszik benne.

Az Öreg gyilkos nem vén gyilkos szinte megtalálhatatlan az interneten, letölthető formában is csak eredeti nyelven, magyar felirattal érhető el; egészen csütörtökig a magyar tévécsatornákon sem adták. De nem is nagy kár érte, mert ez a film újfent bebizonyította, hogy a kevesebb néha több.