A rágógumi sokak számára a mindennapok része, a friss lehelet egyik kulcsa. Egy friss amerikai kutatás szerint nemcsak ízesítőanyagok, hanem mikroműanyagok is a szervezetünkbe kerülhetnek vele.
A mikroműanyagok ma már gyakorlatilag elkerülhetetlen részévé váltak a mindennapjainknak, de arra azért kevesen gondolnak, hogy ezt a rágóval is bevihetjük a szervezetünkbe. Az apró műanyagszemcséket kimutatták már a csapvízben, a palackozott vízben, a tengeri herkentyűkben, a sóban, a levegőben, és már az emberi vérben, a méhlepényben és különböző szervekben is. A kutatók most már inkább arra keresik a választ, hogy pontosan honnan és milyen mennyiségben jutnak be az emberi szervezetbe.
A Kaliforniai Egyetem kutatói tíz különböző rágógumit vizsgáltak, és azt mérték, hogy mennyi mikroműanyag kerül a nyálba rágás közben. Az eredmények szerint átlagosan grammonként körülbelül 100 mikroműanyag-részecske szabadult fel. Sőt, egyes termékeknél ez a szám elérte a 600 részecskét grammonként. Egy rágógumi tömege általában 2–6 gramm közé esik, egyetlen rágóból akár több ezer mikroműanyag-részecske is felszabadulhat. Az is kiderült a kutatásból, hogy a részecskék közel 94 százaléka a rágás első nyolc percében kerül a nyálba.
Még meglepőbb eredmény, hogy a természetes alapanyagú rágók sem annyival egészségesebbek. A kutatás során arra számítottak, hogy a szintetikus, kőolajalapú gumialap jóval több mikroműanyagot bocsát ki, azonban a két rágótípus között nem találtak jelentős különbséget. Ebből arra lehet következtetni, hogy a gyártási folyamat vagy más összetevők is hozzájárulhatnak a részecskék megjelenéséhez.
Az eredmények figyelemfelkeltők, de ez önmagában nem jelenti azt, hogy a rágógumi bizonyítottan egészségkárosító.
Mikroműanyagot találtak a vérében, három éven belül meghalt
Olvass tovább...
Az, hogy a mikroműanyagok milyen hatással vannak az emberi szervezetre hosszú távon, még vizsgálják. Laboratóriumi és állatkísérletek alapján felmerült, hogy hozzájárulhatnak gyulladásos folyamatokhoz, az immunrendszer működésének megváltozásához vagy a bélrendszer egyensúlyának felborulásához, de ezek az eredmények nem tekinthetők közvetlen bizonyítéknak az emberi egészségre nézve. A WHO szerint még több humán vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy pontosan fel lehessen mérni a kockázatokat.
A kutatók szerint pánikra nincs ok, de a felesleges műanyagterhelés csökkentése fontos szempont. Ennek része lehet az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása, az üveg vagy rozsdamentes acél kulacs használata, valamint az is, hogy a rágógumit mindig a szemetesbe dobjuk, hiszen a kidobott rágó is jelentős környezeti műanyagszennyező forrás lehet.
