Kiszúr az idősekkel az új SZÉP-kártya? Igazságosnak szánták, mégis visszájára sülhet el a rendszer

A Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) az elmúlt évtizedben a magyar béren kívüli juttatási rendszer legnépszerűbb és legelterjedtebb elemévé vált. Eredetileg a hazai turizmus, a vendéglátás és a szabadidős szektor támogatására, valamint a munkavállalók rekreációjának elősegítésére jött létre, de a gazdasági környezet változásival a felhasználási köre is folyamatosan alakult és bővült.

Ugyanakkor a juttatási rendszer kiterjesztése a nyugdíjas korosztályra - az egyébként pozitív szándék ellenére - komoly szakmai kérdéseket és torzulásokat vet fel. A támogatási összegek jelenlegi megállapítása ugyanis egy úgynevezett küszöbhatást hoz létre, aminek következtében előfordulhat, hogy mindössze néhány ezer forintnyi nyugdíjkülönbség miatt a magasabb járandóságúak végső sorban kevesebb évi összejövedelemmel zárnak, mint a kisebb nyugdíjra jogosult társaik.

Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője rámutatott arra, hogy a merev határok miért okoznak igazságtalan helyzeteket. A szabályozás értelmében a havi 250 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkező idős állampolgárok évente 200 ezer forint értékű SZÉP-kártya keretre jogosultak, míg ezen összeghatár felett már csak 100 ezer forint jár.

Ez a gyakorlatban a következő aránytalanságokat szüli (a 13. és 14. havi juttatásokat nem számítva):

• 250 ezer forintos havi nyugdíj esetén: Az éves rendes nyugdíj 3 millió forint, amelyhez hozzáadódik a 200 ezer forintos kártyaösszeg, így a teljes éves juttatás 3 200 000 forint.

• 251 ezer forintos havi nyugdíj esetén: Az éves nyugdíj 3 012 000 forint, viszont a SZÉP-kártyára már csak 100 ezer forint érkezik, így az összejövedelem mindössze 3 112 000 forint lesz.

Hasonló torzulás figyelhető meg a félmilliós határnál is:

• 499 ezer forintos nyugdíjnál a támogatással kiegészített éves összeg 6 088 000 forintra jön ki.

• 501 ezer forintos nyugdíjnál ugyanez már csak 6 012 000 forintot tesz ki.

A különbség mindkét esetben 76 ezer forintos elmaradást jelent a magasabb alapnyugdíjjal rendelkezők számára. Ez azt az ellentmondásos üzenetet hordozza, mintha a félmilliós határt akár csak egyetlen forinttal átlépő idős ember már nem szorulna rá a teljes támogatásra, miközben az évi összesített jövedelme valójában alacsonyabb lesz.

Milyen megoldás lenne szakmailag indokolt?

A közgazdaságtanban jól ismert küszöbhatás jelenléte önmagában nem jelenti azt, hogy a rászorulóbbak kiemelt támogatása hibás elv lenne, hiszen a célzott segítségnyújtás a szociálpolitika alapvető eszköze. A szakértő hangsúlyozza: a magasabb nyugdíj mögött általában hosszabb munkaviszony, magasabb szakképzettség vagy több befizetett adó áll. Ezért szakmailag nehezen indokolható, hogy egy önkényesen megállapított jövedelmi határ miatt valaki hátrányosabb helyzetbe kerüljön az összesített jövedelmek terén. A problémát szerinte az éles határ jelenti. Ha a támogatás fokozatosan csökkenne, nem fordulhatna elő, hogy néhány ezer forinttal magasabb nyugdíj miatt egyszerre százezer forint támogatás tűnik el - írja a Blikk.