Egymásnak estek a budapestiek, óriási változás jön a fővárosban, több évtizedes gyakorlat szűnik meg

Változás Budapesten

Óriási visszhangot keltett az interneten a mai bejelentett hír, miszerint Budapest hamarosan csatlakozik azon európai nagyvárosok sorához, amelyek modern, gyűjtőpontos lomtalanítási rendszert alkalmaznak. A MOHU Budapest bejelentette, hogy a jelenlegi, több mint fél évszázados lomtalanítási gyakorlatot felváltja egy új, kontrollált rendszer, amely tisztább és rendezettebb megoldást kínál a nagydarabos háztartási hulladékok kezelésére.

A lomtalanítás vége

Nem nagyon van olyan budapesti, aki ne ismerné az eddigi rendszert, ami a köznyelvben csak "lomi" néven futott: a lakók az utcára helyezték ki a lomokat, ami bizony igencsak Kusturica-filmbe illő jeleneteket produkált az utcán. A MOHU érvelése szerint a lomtalanítás gyakran okozott rendetlenséget, akadályozta a parkolást, és rontotta a városképet is.

Az új rendszer keretében minden kerületben legfeljebb tíz őrzött gyűjtőpontot alakítanak ki, amelyek legfeljebb 800-1000 méterre lesznek a lakóhelyektől, így biztosítva a könnyű hozzáférést. Ezek a gyűjtőpontok három napig lesznek nyitva, lehetőséget adva a lakosoknak, hogy kényelmesen megszabaduljanak felesleges tárgyaiktól. 

A MOHU érvelése

A MOHU fontosnak érezte hangsúlyozni, hogy a házhoz menő lomtalanítási szolgáltatás viszont nem szűnik meg, a kerületi önkormányzatok rászorultsági alapon kijelölhetnek olyan címeket, ahol a szolgáltató térítésmentesen elszállítja a lomokat és marad a díjköteles házhoz menő lomtalanítási szolgáltatás is. 

Az új rendszer bevezetésével Budapest is követi számos európai uniós nagyváros példáját, ahol már évek óta sikeresen működik a gyűjtőpontos lomtalanítás. A gyakorlat egyébként már itthon sem példátlan: több vidéki nagyváros, mint Zalaegerszeg vagy Nyíregyháza, már alkalmazza ezt a módszert. 

De mit szól ehhez a lakosság?

A lakosság körében természetesen igen vegyes fogadtatásra talált a változás: a közösségi médiában és a különböző online fórumokon is élénk vita folyik a témáról. Többen felvetik, hogy a változtatásokat megfelelő tájékoztatással és lakossági konzultációval kellett volna bevezetni - amolyan demokratikus módon, megkérdezve az embereket.

Sokan elkezdtek aggódni amiatt, hogy az új rendszer több terhet ró rájuk, mivel saját maguknak kell elszállítaniuk a lomokat a gyűjtőpontokra - különösen az idősek és a mozgásukban korlátozottak számára jelenthet ez kihívást. Bár a kerületi önkormányzatoknak lehetőségük lesz rászorultsági alapon házhoz menő szolgáltatást biztosítani, nem egyértelmű, hogy ez mennyire lesz elérhető és hatékony.

Másik oldalról viszont jogosan merült fel az érvelés, hogy mivel évekig így ment a lomtalanítás, mindenki úgy gondolkodik, hogy az államnak kvázi kötelessége elszállítania bizonyos időközönként díjmentesen a megunt dolgainkat - márpedig lássuk be, hogy ez sohasem tartozott az állami ígéretek közé. Olyanok is vannak, akik attól tartanak, hogy a gyűjtőpontok környékén torlódások és rendetlenség alakulhat ki, ami rontja a környék lakóinak életminőségét. 

Az új lomtalanítási rendszer bevezetése várhatóan 2025-ben kezdődik meg, és a lakosság részletes tájékoztatást kap majd a pontos menetrendről és teendőkről, addig is érdemes figyelemmel kísérni a kerületi önkormányzatok és a MOHU hivatalos közleményeit a legfrissebb információkért.

Egy lakossági televízió szociográfiai minőséget hozó videója a lomtalanításról: