Észveszejtő űrmisszió indul, mesterséges napfogyatkozást idéz elő az Európai Űrügynökség

Mesterséges napfogyatkozás az űrben: az ESA forradalmi Proba-3 küldetése

2025-ben egyedülálló és eddig példátlan tudományos áttörésre készül az Európai Űrügynökség (ESA): két műhold kombinációjával mesterséges napfogyatkozást hoznak létre az űrben. Bár az esemény eredményeit nem láthatjuk közvetlenül a Földről, a kutatók olyan régóta megválaszolatlan kérdésekre találhatnak választ, amelyek alapvetően formálhatják a Napról alkotott tudásunkat.

Napfogyatkozások és tudomány

A teljes napfogyatkozások évszázadok óta lenyűgözik az embereket. Az 1724-es napfogyatkozáskor fedezték fel a Nap koronáját, és az 1919-es és 1922-es események során erősítették meg Einstein általános relativitáselméletét.

A természetes napfogyatkozások viszont meglehetősen ritkák - csupán 18 havonta fordulnak elő, és általában mindössze néhány percig tartanak, ráadásul az időjárás és a légköri torzítások is gyakran megnehezítik az adatgyűjtést. Pontosan ezek a korlátok inspirálták az ESA-t arra, hogy saját, mesterséges napfogyatkozást hozzanak létre az űrben, elkerülve a Föld légkörének zavaró hatásait.

A Proba-3 küldetés: két műhold együttműködése

A Proba-3 küldetésben két műhold vesz részt áll: az Occluder műhold blokkolja a Nap fényét, míg a Coronagraph Spacecraft megfigyeléseket végez az így létrejött árnyékban. A két műhold 150 méteres távolságot tart egymástól az űrben, a precíz elrendezés pedig lehetővé teszi a Nap koronájának részletes tanulmányozását.

A Nap koronája, amely több milliószor halványabb a Nap fényénél, hagyományos távcsövekkel nem figyelhető meg. Bár léteznek olyan műholdak, amelyek saját koronggal takarják ki a Napot, ezek a módszerek nem teszik lehetővé annak a koronarégiónak a tanulmányozását, ahol a legfontosabb rejtélyek bújnak meg. A Proba-3 újítása az, hogy a nagyobb távolság miatt minimalizálja a fény diffrakcióját, így olyan részleteket is láthatóvá tesz, amelyek eddig rejtve maradtak.

Milyen kérdésekre keresik a választ?

A Proba-3 küldetés több kulcsfontosságú tudományos kérdést céloz meg:

Miért forróbb a korona, mint a Nap felszíne?

A Nap koronája rejtélyesen magas hőmérsékletű, és a tudósok eddig csak részben találtak magyarázatot erre a jelenségre. A Proba-3 hosszan tartó megfigyelései segíthetnek megfejteni ezt a talányt.

Mi gyorsítja fel a napszelet extrém sebességre?

A napszél akár 2 millió km/h sebességgel is mozoghat, és az ezt okozó mágneses folyamatok még mindig homályosak.

Mi váltja ki a koronakidobódásokat?

A koronakidobódások óriási fenyegetést jelentenek a technológiai civilizációkra, de nem tudjuk, miért indítanak el bizonyos napkitörések hatalmas plazmafelhőket.

A küldetés kihívásai és előrelépései

A Proba-3 műholdpárost 2024. december 5-én indították útnak, de a teljes szétválásra és működés megkezdésére csak 2025 elején kerül sor. Hasonlóan a James Webb űrtávcsőhöz, amelynek első képeit csak 7 hónappal az indítása után kaptuk meg, a Proba-3-nak is idő kell a rendszerek beüzemeléséhez.

Az ESA eddig két fotót tett közzé, amelyek bizonyítják, hogy a műholdak csillagkövető rendszerei működőképesek. Bár az információk szűkösek, a kutatók és a tudományos közösség izgatottan várja a Proba-3 első eredményeit, amelyek akár éveken át formálhatják a Napról szerzett ismereteinket.

Videó a küldetés részleteiről:

forrás: iFLScience