Földönkívüliek, rejtett rámpák és elveszett Nílus-ágak: Miért nem tudjuk még mindig, hogyan épült a gízai nagy piramis?

A piramisok építésének kérdése mélyen beágyazódott a modern tömegkultúrába. Roland Enmarch, a Liverpooli Egyetem egyiptológusa szerint mindez nem meglepő: lenyűgöző, hogy az emberi civilizáció hajnalán, viszonylag primitív eszközökkel hogyan hozhattak létre ilyen gigantikus és időtálló építményeket.

A történet a masztabáktól (lapos tetejű sártégla síroktól) indult. Dzsószer fáraó volt az, aki az i. e. 27. században forradalmasította az építészetet: kőből kezdett építkezni, megalkotva az első lépcsős piramist Szakkarában. A kísérletezést a következő generációk folytatták, míg Sznofru fáraó fel nem építette az első "valódi", sima oldalú Vörös Piramist Dahsúrban. A csúcsot azonban fia, Hufu (Kheopsz) érte el a gízai Nagy Piramissal (i. e. 2580–2560 között). A több mint 146 méter magas építmény 3700 éven át a világ legmagasabb épülete maradt – írja az Arab News.

Kétmillió kőtömb és egy elveszett folyóág

A lenyűgöző adatok azonban felvetik a nagy kérdést: hogyan épült? A nagyjából 2 millió mészkőtömb mindegyike 1,5–5 tonnás, de a sírkamra gránitgerendái akár a 80 tonnát is elérik. A munkaerőt valószínűleg nem rabszolgák, hanem az államnak kötelező munkával adózó parasztok adták, akik egy elveszett, nemrég műholdas radarral felfedezett Nílus-ágon szállíthatták a köveket az építkezéshez.

Vízi emelők vagy rejtett spirálrámpák?

A kövek fizikai felemelésére azonban máig nincs egyértelmű bizonyíték. Egy 2024-es elmélet hidraulikus nyomásról beszél, de ezt sok mérnök és egyiptológus megkérdőjelezi, ahogy a daruk használata is kizárt abban a korban. A legvalószínűbb megoldás valamilyen rámpa alkalmazása volt. Egy hatalmas, egyenes rámpa megépítése azonban több anyagot és munkát igényelt volna, mint maga a piramis. Egy friss kutatás számítógépes modellekre támaszkodva egy "integrált élrámpa" – a piramis falán körbefutó, a szerkezetbe épített és később kitöltött spirális út – létezését tartja a legéletszerűbbnek. Ez megmagyarázná azt is, miért nem maradt nyoma masszív külső feljáróknak.

Zsenialitás, ami túléli az évezredeket

A rejtély tehát marad, a rengeteg feltételezés ellenére a biztos megoldást nem ismerjük. Egy dolog viszont egészen biztos: az ókori egyiptomiak olyan mesteri mérnökök voltak, akiknek kőbe zárt építményei 4500 év után is szilárdan állnak, miközben modern korunk a mai napig csak találgatja a titkukat.