Gigantikus piramis készült Magyarország 1000. születésnapjára, aztán történt egy váratlan fordulat

A magyar kormány a 19. század végéhez közeledve arra gondolt, hogy illene méltóképpen megünnepelni a Magyar Királyság (majd később Magyarország) 1000. éves fennállásának évfordulóját. A 896-os évszámhoz és a honfoglaláshoz eredeztetett ünnepélyes eseményre számos ötlet befutott az Országházba. És miközben számos elképzelés megvalósult, több szerencsére jó mélyen merült el a fiókok bugyraiban.

Voltak olyan tervek, amelyek annyira nagyravágyóak voltak, amelyeket még a hatalom is kinevetett és komolytalanul vett. Ilyen volt többek között a budapesti, 1000 méteres piramis ötlete. Ez egy olyan, többszörös hasznosítású épület lett volna a mai Lágymányos területén, amit nemcsak az alkalomra húztak volna fel 1896-ban. Hanem egy időtálló mementója lett volna az 1000 éves Kárpát-medencei magyarság történelmének.

Arról nincsenek már meg az információk, hogy pontosan ki volt a részletgazdag ötlet megálmodója. Azonban kétségtelen, hogy a valóságtól és a pénzügyi józanságtól messze álló piramis megtervezése valóban szakmai alapokon nyugodott.

Az ismeretlen mérnök álma még ma is létezik, egy hosszú levélben valamint illusztrációk képében. A gondosan, anonim módon megőrzött terv mint tudjuk, nem valósult meg a magyar kormány ésszerűségének köszönhetően, amely más, józanabb ötleteket is lesöpört az asztaltól az 1896-os ünnepségek sorában. Az államférfiak és illetékesek persze szintén nem álmodtak kicsit, lévén ők maguk is akkora eseménysorozatról fantáziáltak, mint a nyugati világban már több soron megrendezésre került legendás világkiállítások.

Az 1893-as előkészületek során remélték a szervezők, hogy Budapest számára is létesül egy olyan világszerte is ismert, városképet jelentősen befolyásoló mű, mint pár évvel korábban New Yorkban a Szabadság-szobor vagy Párizsban az Eiffel-torony.

Hosszú hónapokon át folyt a csatározás az illetékesek között, hogy mely pályaművekre engedélyezhetik az állam pénzének „elégetését”, ezért nagyon alaposan mérlegelték a legtöbb ötletet.

Azonban az 1000 méteres nagyságúra tervezett piramist annyira komolytalannak tartották, hogy még megvitatásra sem találták érdemesnek. Pedig a tervek szerint 100-100 méteres beosztással a magyar történelem évszázadait mutatta volna meg életképekkel, legendás alakokkal. A piramis csúcsán pedig hármas őrizte volna a budapesti panorámát: a honfoglaló ősvezér, Árpád fejedelem, a keresztény államot megalapító Szent István király, és az aktuális uralkodó, I. Ferenc József. (Forrás: 24.hu)

Végül az alábbi épületek, műemlékek valósultak meg az 1896-os ünnepségekre: Millenniumi Földalatti Vasút, Műcsarnok, Iparművészeti Múzeum, Ferencz József híd, Budai Várpalota alapjainak letétele. Továbbá ekkor került a helyére a Parlament kupolája, melynek magassága 96 méter.

Legendák a magyar piramisokról: