Világszenzáció a Szaharában, az egyiptomi piramisoknál is idősebb gigantikus sírokat találtak
Műholdról szúrták ki, 260 ismeretlen monumentális építmény bukkant elő a homokból.
A műholdas régészet forradalmi áttörést hozott a Szahara történetének kutatásában: 260 eddig teljesen ismeretlen, monumentális kősírt fedeztek fel Szudán területén, az Atbai-sivatagban.
A Nílus és a Vörös-tenger közötti kietlen, száraz vidéken megbúvó kőkörök teljesen átírják a fáraók Egyiptomának felemelkedése előtti korszakról alkotott tudásunkat.
Az Atbai Survey Project kutatói által azonosított építmények az úgynevezett Atbai gyűrűs sírok (Atbai Enclosure Burials) kategóriájába tartoznak.
A radiokarbonos vizsgálatok szerint ezen temetkezési hagyomány legkorábbi fázisai Krisztus előtt a negyedik és harmadik évezredből származnak, vagyis évszázadokkal megelőzik a Nílus-völgy nyugati szélén magasodó legősibb egyiptomi piramisokat.
Megtalálták Árpád vezér sírját, de a magyarok sosem tudhattak róla, mindent elkövettek a nyomok eltüntetéséért
Olvass tovább...
Pásztortársadalom alakult ki a klímaváltozás árnyékában
A műholdas felvételek elemzése során kiderült, hogy a sírkamrák mérete a néhány méterestől a monumentális, 80 méteres átmérőig terjed, ami központi rituális szerepükre utal.
A feltárások, például a Wadi Khashab területén, döbbenetes részleteket tártak fel: a központi emberi maradványokat szarvasmarhák, juhok és kecskék csontvázai vették körül.
Ebben a prehisztorikus társadalomban a jószág nem csak élelemforrásként szolgált, hanem a rang, az identitás és az ősi hatalom státuszszimbóluma volt.
Titokzatos kódex tárta fel középkori magyar inkvizíciót, évszázadokig elhallgatták a táltos-perek történetét
Olvass tovább...
Pusztító aranyláz fenyegeti az újonnan talált civilizációt
A sírok belső elrendezése a korai társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásáról árulkodik, hiszen a központi, domináns sír köré rendezve helyezték el a többi embert és állatot.
Bár a kutatók óvatosak a király kifejezés használatával, a leletek bizonyítják, hogy ezek a nomád közösségek komplex rituális struktúrákat hoztak létre, cáfolva azt a nézetet, hogy a fejlett társadalmi berendezkedés kizárólag a városokhoz és a földműveléshez köthető.
Ez az önálló sivatagi kultúra híd lehetett Egyiptom és Núbia korai államalakulásai között.
A felfedezés azonban egy drámai, sürgető figyelmeztetést is hordoz: a sivatagi monumentális emlékhelyeket jelenleg a Szudánban tomboló, illegális és szabályozatlan aranybányászat fenyegeti.
A nehézgépek és a fosztogatók olyan régészeti tájakat semmisítenek meg, amelyek évezredeket éltek túl a homok alatt, ezért a távérzékelés és a műholdas régészet az utolsó védvonal, hogy megmentsük ezt az ősi örökséget.
forrás: Arkeonews
