Valamit találtak a gízai nagy piramis oldalán, kiderülhetett végre az építők titka
Pedig már a magyar szakértők is megesküdtek a Nílus elterelésére.
Végre közelebb kerülhetett a tudomány az egyiptomi nagy piramis építésének titkához. A Gízai nagy piramis kapcsán évtizedek óta viták zajlanak arról, miként voltak képesek az ókori egyiptomiak modern eszközök nélkül felépíteni ezt az építészeti csodát. Korábban olyan elméletek is születtek, amelyek szerint a Nílus vizét részben elterelve, csatornák segítségével juttatták közelebb a köveket az építkezéshez, kihasználva a víz felhajtóerejét.
Ezt a felvetést magyar szakértők is vizsgálták és részben alátámasztották. A több millió, akár 15 tonnás kőtömb mozgatása így is hatalmas kihívás maradt, ami újabb magyarázatok keresésére ösztönözte a kutatókat.
A Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a megoldás egy többcsatornás, spirális rámpákból álló rendszer lehetett. Ez a konstrukció közvetlenül a piramis szerkezetébe épült, és az egyes szintek emelésével párhuzamosan fokozatosan eltűnt a külső szemlélők elől. A modell szerint a rámpák a piramis oldalain futottak, és lehetővé tették a kövek folyamatos, egyenletes feljuttatását.
Nagy a baj Debrecenben, borzalmas fényképek keringenek az interneten
Olvass tovább...
A kutatás nemcsak az építési módszerre ad választ, hanem az időtartamra is becslést kínál. Vicente Luis Rosell Roig 3D-s szimulációi alapján a munkások akár négy-hat percenként elhelyezhettek egy követ, ami 13,8–20,6 éves építési időt jelent. Ha figyelembe vesszük a kőfejtést, a Níluson történő szállítást és a pihenőidőket is, a teljes folyamat nagyjából 20–27 évig tarthatott, ami összhangban áll Kheopsz uralkodásának idejével.
A norvég reptéren Magyar Péterről jelent meg egy óriási felirat, olyan szavakat használnak, ami azonnal felhívja a figyelmet
Olvass tovább...
Az elméletet más kutatások is erősítik. A ScanPyramids projekt által feltárt belső anomáliák például megfelelnek a feltételezett rámpák geometriájának. Emellett a Hatnub kőbányák régészeti leletei is azt mutatják, hogy az egyiptomiak már alkalmaztak hasonló rámpás megoldásokat. A piramis sarkain észlelt kopások szintén arra utalhatnak, hogy itt zajlott a legintenzívebb anyagmozgatás.
Bár a modell számos kérdésre választ ad, további vizsgálatok szükségesek a teljes bizonyossághoz. Az viszont már most látszik, hogy az új megközelítés nemcsak a nagy piramis építésének megértését segítheti, hanem más ókori építmények vizsgálatában is hasznos lehet.
(Forrás: Metro)
