Sötét titkot őriz a magyar történelem, Árpád fejedelem nem az volt, akinek eddig hittük

A magyar történelem kezdetei és a kettős fejedelemség kora

A magyar történelem hajnalán, a népvándorlás viharos időszakában eleink különleges hatalmi berendezkedést alkalmaztak. A korabeli arab és perzsa források, mint Ibn Ruszta vagy Gardizi, egyértelműen beszámolnak arról, hogy az Etelközben élő törzsszövetségnek egyszerre két vezetője is volt. Ebben a rendszerben a fő király, a Kende töltötte be a legmagasabb méltóságot, mellette pedig a Gyula állt, aki a tényleges hatalmat gyakorolta.

Meglepő módon kezdetben nem Árpád fejedelem állt a hierarchia legtetején, ő csupán a Gyula tisztségét viselte, tehát a forrás szerint nem Árpád volt a magyarok fejedelme.

A honfoglalás eseményei és a titokzatos Kurszán szerepe

A Kárpát-medencébe való bevonulás, vagyis a honfoglalás idején a magyarok tényleges fejedelme a források szerint Kurszán volt. Árpád ekkor még az ügyintézőjeként tevékenykedett, akit mai szóhasználattal élve kormányzó néven is nevezhetnénk.

Azonban történt egy váratlan fordulat, a honfoglalás után a politikai légkör hirtelen megfagyott, és a háttérben egy könyörtelen hatalmi játszma vette kezdetét.

Míg korábban a bizánci császár követei még mindkét vezér előtt tisztelegtek, a 900-as évek elejére a kettős fejedelemség rendszere fenntarthatatlanná vált. A fordulatot végül nem egy csatamezőn aratott dicsőség, hanem egy sötét árulás hozta el, amely egyetlen csapással söpörte el a régi rendet, és tette lehetővé, hogy az ügyintézői szerepből a kormányzó az ország egyedüli urává váljon. 

Kurszán diplomáciai súlya és a nyugati szövetségek

Kurszán meghatározó vezetőként a külpolitikai kapcsolatok legfőbb irányítója volt. Közvetlenül a honfoglalás előtt a bizánci császár még Árpád mellett őhozzá is küldött követséget, ami bizonyítja nemzetközi súlyát és tisztségét a kettős fejedelemség korában.

Kurszán nevének eredete is beszédes: a török gyökerű régi magyar név jelentése keselyű.

Aktív hadvezérként vett részt Pannónia meghódításában, így valódi katonai ereje megkérdőjelezhetetlen volt a törzsszövetségen belül.

Szent méltóság vagy katonai zseni? Kurszán bukásának és Árpád fejedelmi hatalomátvételének elhallgatott története 

A történészek és a kutatók között a mai napig folyik a vita arról, hogy a kazár mintára épülő, vallási és katonai vezetőkön alapuló kettős hatalmi rendszerben pontosan ki melyik pozíciót töltötte be. A Magyar Tudományos Akadémia berkein belül is eltérőek a vélemények: egyes kutatók szerint Kurszán mint kende a szentnek tekintett legfőbb méltóság volt, míg mások szerint ő látta el a tényleges katonai feladatokat, azaz ő volt a Gyula.

Hivatalos adatok szerint a sorsa 904-ben pecsételődött meg, amikor egy bajor lakoma során Árpád tőrbe csalta és bérgyilkosokat küldött kivégzése céljából.

Kurszán halála után Árpád vette át a teljes körű irányítást a magyar törzsszövetség felett, amivel a korábbi kettős fejedelemség rendszere megszűnt, és ő vált az egyedüli, korlátlan hatalmú fővezérré, vagyis Árpád fejedelemmé.

A videó a honfoglaló magyarok törzsi berendezkedését, a kettős fejedelemség hatalmi megosztását és a táltosok hitvilágát mutatja be, egészen az Árpád alatt kiteljesedő fejedelmi hatalomig.