Azonnal eltávolítottak valamit a Parlamentről, rendkívüli oka van

Idegen jelképek szorításában: A parlament és a budapesti utcakép átalakítása

Az ország történelme során a nemzeti szimbólumok többször kényszerű változáson mentek keresztül. A proli-diktatúra vagy más nevén az államszocializmus időszaka évtizedei alatt a politikai vezetés elvárta az ötágú jelképek használatát a legfontosabb középületeken. Ez a szemléletmód meghatározta a városképet, így a közlekedési eszközök mellett a parkok és a homlokzatok is idegen motívumokkal teltek meg.

A magyar államiság legfontosabb épülete, a parlament sem maradhatott érintetlen. A korábbi nemzeti jelvények helyét erőszakkal vette át az ideológiai alapú díszítés, amely messziről hirdette a politikai berendezkedés jellegét.

Ez a folyamat a szocializmus idején vált teljessé, amikor a hagyományos magyar címerek elpusztítása vagy elfedése napi gyakorlattá vált a hatóságok számára.

Monumentális vasszerkezet az Országház tetején: A Trianon előtti jelképek helyett idegen forma kapott helyet

A kupola csúcsán eredetileg egy zászlórúd kapott helyet, amely villámhárítóként is funkcionált. Azonban az 1950-es években úgy döntöttek, hogy egy hatalmas, három méter átmérőjű szerkezetet emelnek a magasba. A csepeli vasművekben gyártott elem súlya meghaladta a másfél tonnát, ami komoly mérnöki kihívás elé állította a szakembereket. A tetőszerkezet megerősítése elengedhetetlen volt, hiszen a tartóoszlopok nehezen bírták a többletterhet.

Ebben az időszakban a Budapest felett, a Parlament csúcsától számítva a közel 100 méteres magasságban uralkodó látványt teljesen átformálta ez az éjszaka is kivilágított objektum.

A főhomlokzat reprezentatív díszét, a trianoni határok előtti ország középcímerét ekkor távolították el, hogy helyét a korszak állami szimbóluma, a szocialista berendezkedést hirdető Rákosi-címer foglalja el.

A tartósság ára és a szakszerű bontás a Parlament kupoláján

A hatalmas szerkezet belsejében nagy teljesítményű reflektorok világították meg a vörös üvegtáblákat, hogy a fény az éjszakai sötétségben is érvényesüljön. Speciális fémhálós rendszert építettek ki az üvegelemek védelmére, megelőzve a hőingadozás miatti repedéseket.

Érdekes történeti tény, hogy az 1956-os események idején napokig próbálták lefűrészelni az elemet, de a masszív konstrukció ellenállt a kísérleteknek. Ez utólag szerencsének bizonyult, hiszen a lezuhanó nehéz vastömeg beláthatatlan károkat okozott volna az épületben.

A tartós berendezkedés jeleként évtizedekig a csúcson maradt a dísz, és csak a politikai fordulat után, 1990-ben nyílt lehetőség a végleges leszerelésre. A magyarorszag politikai berendezkedését meghatározó szocializmus vége hozta el a pillanatot, amikor a szakemberek megkezdték a bontási munkálatokat.

Múzeumi mementó és a múlt feldolgozása: A Parlament csúcsdíszének sorsa

A szakszerű eltávolítás után a darabokat a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították, ahol megkezdődött a restaurálás és a megőrzés folyamata. Az Országház kupoláját évtizedekig uraló, másfél tonnás vas- és üvegmonstrum ma már a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán látható, ahol politikai jelkép helyett technikatörténeti mementóként őrzi a korszak emlékét.

A látogatók testközelből is megvizsgálhatják a vasból és üvegből készült monstrumot, amely egykor a város legmagasabb pontjáról figyelt. Fontos megérteni a korábbi Budapest hangulatát, ahol a Rákosi-címer mellett a sarló-kalapács motívuma, a vörös lobogók és a középületek homlokzatán fénylő ötágú jelképek uralták a köztereket.

A rendkívüli ok, amiért az éjszaka közepén megkezdődött egy alapos átalakítás a kupola csúcsát illetően, a nemzeti önazonosság és az eredeti állami jelképek visszaállítása volt. 

A sorsfordító döntés eredményeként végleg eltűnt az Országház kupolájáról a hazánk képét évtizedekig meghatározó hatalmas vörös csillag.

A videóban a korszak állami jelképének számító Rákosi-címer részletes bemutatása látható az M1 HD szakértői magyarázat kíséretében: