2000 éve feltalálták az áramot? Egy sivatagi felfedezés teljesen átírhatja a történelmet

A pártus akkumulátor felhasználása a mai napig megosztja a tudósokat, de az biztos, hogy képes volt áramot termelni.
Vajon lehetséges, hogy az ókori Bagdad lakói már évezredekkel Alessandro Volta előtt ismerték az elektromosságot? 1936-ban egy különös lelet került elő az iraki sivatagból, amely alapjaiban rendítette meg a technikatörténetről alkotott képünket.
Egy alig 15 centiméteres agyagedényről van szó, amelynek belsejében egy rézhenger és egy vasrúd várakozott évezredeken át.
Az aszfalttal lezárt szerkezet első pillantásra hétköznapi tárolóedénynek tűnhet, ám a modern fizika törvényei szerint ez nem más, mint egy működőképes galvánelem.
A bagdadi elemként (hívják pártus akkumulátornak is) elhíresült tárgy azóta is az egyik legvitatottabb régészeti lelet, amely igencsak megkérdőjelezi az ókori civilizációt technika fejlettségéről alkotott általános felfogásokat.

Új betűvel bővülhet a magyar ábécé? Mindenki használja, de a szabályzat szerint nem létezik
Olvass tovább...
Hogyan működik? Sav, réz és vas az ókorban
A pártus akkumulátor zsenialitása az egyszerűségében rejlik. A kutatók rekonstruálták az eszközt, és rájöttek, hogy ha az edényt ecettel, citromlével vagy bármilyen enyhén savas folyadékkal töltik meg, a két különböző fém között kémiai reakció indul el.
Ez a folyamat mérhető, nagyjából 0,5-1,1 volt feszültséget generál.
Bár egyetlen edény teljesítménye csekély, több ilyen cella sorba kötésével már jelentős elektromos energiát nyerhettek. A kérdés már csak az: mire használták ezt az erőt egy olyan korban, ahol nem léteztek villanykörték vagy mikrochipek?
A legvalószínűbb elmélet szerint ékszerek galvanizálására, azaz vékony arany- vagy ezüstréteg felvitelére alkalmazták a szerkezetet, ami megmagyarázná az ókori leletek lenyűgöző precizitását.

Tudósok döbbenete, rábukkantak az egyetlen magyar szóra, aminek nincs párja a Földön
Olvass tovább...
Ősi zsenialitás vagy csak véletlen egybeesés?
A szkeptikusok szerint az edények csupán papirusztekercsek tárolására szolgáltak, és a bennük talált fémek csak a tartósságot biztosították. Ugyanakkor a kísérleti régészet bizonyította, hogy a szerkezet valóban képes elektromosság termelésére.
Ha a pártusok valóban használták az áramot, az azt jelenti, hogy az emberiség technikai fejlődése nem egy egyenes vonal, hanem elveszett és újra felfedezett tudások sorozata.
