promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Történelem & Tudomány

Tudósok döbbenete, rábukkantak az egyetlen magyar szóra, aminek nincs párja a Földön


Tudósok döbbenete, rábukkantak az egyetlen magyar szóra, aminek nincs párja a Földön
Borítókép:  Profimedia/illusztráció

Ez a szó az, amit mi, magyarok minden nap használunk, ám a világ egészen más néven tartja számon.

Létezik egy kifejezésünk, amely több, mint egy egyszerű földrajzi meghatározás. Egyetlen szó, amibe egy egész nemzet történelme, lelke és különleges sorsa sűrűsödik bele, mégis, ha átlépjük az országhatárt, tehetetlenül állnak előtte a világ legkiválóbb nyelvészei is. Miközben mi napi szinten használjuk, más nyelveken egész más az elnevezése.

Hogy melyik ez a magyar szó? 

A Kárpát-medence.

Miért ilyen különleges ez a földrajzi elnevezés a magyar nyelvben?

Más népek és országok nem így nevezik ezt az egységet, amely általában jelzi, hogy hol élnek Európában a magyarok, időjárás-előrejelzésekben is nagyon sokszor ezt a földrajzi egységet használják a tudósok. A mi szemünkben ez egy földrajzi és kulturális egység is, nem csupán egy földrajzi elnevezés a térképen. A nemzetközi oldalakon és a nyelveken az elnevezés Pannóniából indul ki, Pannon-síkságnak hívják ezt a területet, természetesen a saját nyelveiken.

Más helyeken Pannon-medencének is hívják ezt a területet. Még a románok is ezt a kifejezést, elnevezést használják.

Nálunk a Kárpát-medence elnevezés kulturális tradíció, történelmi hagyomány alapján képződött. Nálunk a Pannon-síkság a középső Duna-medencét jelöli. A Kárpát-medence kifejezés azért néhol feltűnik más nyelveken is, de sokszor úgy hivatkoznak rá, mint elavult kifejezés. Ám sok nyelv egyáltalán nem ismeri a Kárpát-medence kifejezést.

A Kárpát-medence egy különleges magyar kifejezés, amely utal az ezeréves magyar határokra is, így kulturális-földrajzi értelme van egyértelműen, éppen ezért elsősorban a magyar szerzők használják, más népek és nemzetek esetén a kifejezés részben vagy teljesen ismeretlen, vagyis nem is létezik ez a fogalom.

(via NYEST)