Teljesen máshol volt a magyar főváros a középkorban, mint eddig hittük, egy 300 éves könyv átírja a múltat
Egy Habsburg megrendelésre készült 300 éves könyv döbbenetes dolgokat állít.
A magyar őstörténet kutatása során gyakran bukkannak fel olyan elfeledett források, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg a hivatalos évszámokat.
Leonardo Pitoni olasz történész 1685-ben megjelent, I. Lipót császárnak ajánlott műve, a Magyar Királyok Serege ilyen kincs: a szerző számára a hun-magyar folytonosság még megkérdőjelezhetetlen tény volt, geográfiai adatai pedig ma is zavarba ejtik a kutatókat.
Pitoni legmeghökkentőbb állítása, hogy a magyar uralkodók sorát Krisztus után 368-cal, Balambér királlyal indítja, ami több mint fél évezreddel előzi meg a 896-os honfoglalást.
A szerző nem a latin krónikákból, hanem a magyar hagyományból ismert neveket (Aladár, Csaba) használja, bizonyítva, hogy a korabeli Európa a magyarokat a hunok közvetlen utódainak tekintette.
Titokzatos kódex tárta fel középkori magyar inkvizíciót, évszázadokig elhallgatták a táltos-perek történetét
Olvass tovább...
Itt lett volna a magyar főváros?
Ez a szemlélet a Hun Birodalmat nem egy szétesett romhalmazként, hanem egy továbbélő szövetségként ábrázolja, amelyben a bolgár-magyar gyökerek és a Turul-dinasztia eredete is az ötödik századhoz köthető.
A könyv másik rendkívüli eleme Székesfehérvár (Alba Regale) ábrázolása. A rajzokon a várost a Duna folyó veszi körbe, és szerepel rajta egy "Buda kapuja" felirat is. Ez súlyos ellentmondás, hiszen a mai Fehérvár a Sárvíz mocsaraiban fekszik.
Az anomália arra utal, hogy létezhetett egy ősi Fehérvár közvetlenül a folyam mentén, a Pilis térségében, amelynek neve és rangja később tevődhetett át a mai helyszínre.
Megtalálták Árpád vezér sírját, de a magyarok sosem tudhattak róla, mindent elkövettek a nyomok eltüntetéséért
Olvass tovább...
A rejtélyes térkép további érdekességei
A régészet is ezt a feszültséget tükrözi: míg Óbudán hiányoznak a hun településnyomok, Pomáz és Budakalász környékén, a Monalovac-magaslat lábánál jelentős leletanyag került elő. A hegyen látható faragott kövek egy olyan erődítményre utalnak, amely védhette az alatta fekvő hun központot.
Pitoni könyve Buda visszafoglalása előtt egy évvel még magától értetődőnek vette a hun-magyar azonosságot és a Duna menti királyi központokat.
Ez a történelmi perspektíva arra figyelmeztet, hogy a hunok településhálózata sokkal inkább a stratégiai magaslatokhoz és a Dunához kötődött, mint azt a későbbi krónikák alapján gondoltuk volna.
A Monalovac és környéke tehát olyan kulcsot jelenthet a magyar őstörténethez, amely képes lehet feloldani a Pitoni-féle térképek és a valóság közötti feszültséget.
