
Titokzatos kódex tárta fel középkori magyar inkvizíciót, évszázadokig elhallgatták a táltos-perek történetét
Olvass tovább...


Egy Amerikában élő magyar kutató jött rá a titok nyitjára.
A 19. század közepéig a magyar nemzettudat számára megkérdőjelezhetetlen evidencia volt a hun-magyar rokonság: krónikáink és nemesi hagyományaink is Attila örököseként tekintettek a magyarságra.
Fordulatot a finnugor nyelvrokonság elméletének térnyerése hozott, amely az "ugor-török háború" néven elhíresült tudományos vita során fokozatosan hivatalos akadémiai állásponttá vált, a hun eredetet pedig a mesék és mítoszok világába utalta.
Azonban az elmúlt évtizedekben a sztyeppei régészet és Dr. Daubner György expedíciói olyan kézzelfogható bizonyítékokat tártak fel, amelyek alapjaiban rengetik meg ezt a több mint százéves dogmát, és újra tudományos mederbe terelik a hun-magyar folytonosság kérdését.

Olvass tovább...
A hunok létezése sokáig csak kínai forrásokra alapozott sejtés volt, mígnem a 20. század elején Pjotr Kozlov Mongóliában fel nem tárta a Noyon-ul-i hunsírokat.
Az örökké fagyott talaj (permafroszt) és a hermetikus temetkezési mód olyan organikus kincseket - selyemszöveteket, hajpántokat, szőnyegeket és teljes öltözeteket - őrzött meg, amelyek ma a szentpétervári Ermitázs Múzeum keleti osztályának legféltettebb kincsei.
Ezek a leletek nemcsak egy kifinomult és gazdag birodalom képét rajzolták meg, hanem Erdélyi István mongóliai ásatásaival kiegészülve bebizonyították: a hun anyagi kultúra egységes és messzeható volt, messze túlmutatva Belső-Ázsia határain.

Olvass tovább...
A hun-magyar közvetlen kapcsolat legfontosabb régészeti láncszemét egy Amerikában élt magyar kutató, Érdy Miklós szolgáltatta. Érdy zseniális módszert választott: az ázsiai és európai területeken talált áldozati bronzüstök tipológiáját hasonlította össze.
Megállapította, hogy a technológia és az anyagi kultúra azonos, az üstök földrajzi eloszlástérképe pedig tűpontosan kirajzolta a hunok vándorlási útvonalát Ázsiából a Kárpát-medencébe.
Ez a tudományos felfedezés híd az ázsiai hun birodalom és az európai hunok között, igazolva, hogy nem csak kulturális átvételről, hanem egyazon népcsoport és anyagi kultúra folyamatos vonulásáról van szó, amely a magyar őstörténet megkerülhetetlen alapköve.