Előkerült a bizonyíték Szent Istvánról, amiről még a krónikák is hallgatnak

Györffy György több művében is megemlítette, hogy a 900-as évek végétől kezdve rusz-varég zsoldosok álltak Géza fejedelem és az első magyar király, Szent István mellé.

Elmélet vagy valóság

Györffy feltételezését kronológiai és nyelvészeti alapokon már megkérdőjelezték korábban, azonban a tudósok között továbbra is népszerű hipotézis, hogy viking őrizték Szent István. 

Mi az elmélet?

A feltevés szerint a varég-ruszok Géza uralmának végén, 980 körül jelenhettek meg Magyarországon, amikor a besenyők a ruszok dnyeperi vízi útját Konstantinápoly felé. Ez arra ösztönözhette a ruszokat, hogy magyar területen vonuljanak Kijevből Konstantinápolyba és Gézát szolgálják. Mivel látták, hogy ez működik, ezért az elméletek szerint egyre többen érkeztek hazánkba. 

Gézát követő István már bizonyítottan jó kapcsolatokat ápolt a kijevi Vlagyimir fejedelemmel, akinek az udvarában – régészeti sírleletek („druzsina-sírok”) által bizonyítottnak vélten – magyar harcosok is voltak.

- írja a BBC History.

A tudósok másik feltételezése szerint István fiának, Imrének a feltételezett bizánci menyasszonyával érkezhettek magyar földre a vikingek, illetve egy testőrcsere alkalmával a kijevi és a magyar udvar között. Imre herceget egyébként a hildesheimi évkönyvek dux Ruizorumnak, azaz a „ruszok vezérének” nevezik.

“A Bizáncból (Imre bizánci menyasszonyával) érkező varégok az ország központi részéhez közel telepedhettek le, Tolna és Somogy megyékben, ahol két település neve: Várong és Varang is az óészaki væring tövet rejti.”

A Kijevből érkező kísérettagok a korabeli határoktól sokszor nem messze kaphattak szállást, követve a rusz névből eredő magyar „orosz” tövet őrző településneveket. Ilyenre pedig számtalan példa van most is. 

“A települések a Györffy-elmélet szerint testőrök lakhelyei lehettek, akiknek lakói egy 1326. évi (azóta már elveszett) oklevél említése alapján Könyves Kálmán király ajtónállóinak vallották magukat. A falvak közül Kis- és Nagyoroszi lakóinak, XV-XVI. századi királyi oklevelek előírása szerint, két ajtónállót (duos janitores) kellett küldeniük a királyi udvarba. A feltevést erősítette az „orosz” szó másodlagos ’ajtónálló, testőr’ jelentése.”

A fő bizonyítékok

Az állítólagos Géza és István által szervezett kísérettel kapcsolatban az is egy bizonyítéknak tűnik, hogy találtak bizonyos skandináv fegyvereket. Székesfehérvár-Rádiótelepen találtak egy rusz harcoshoz köthető sírt, azonban a teljes értelmezése a megbolygatása miatt nem lehetséges, illetve csak egyedüli sírról van szó. 

“Amennyiben valóban léteztek rusz-varég „ajtónállók” István udvarában, úgy elmarasztalhatók, hogy a Szent István kisebb legendájában megörökített, király elleni (egyébként sikertelen) merényletet nem tudták megakadályozni.”

A merényletkor már nem voltak István mellett?

István uralkodásának a végére teszik az említett merényletet, így lehetséges, hogy a királyt már nem varég testőrök védték, hiszen azok Imre herceg 1031-ben bekövetkezett halála után a bizánci özveggyel elhagyhatták az országot.

István kardja lehet a bizonyíték, de nem vizsgálhatják

Van egy kard, amely Szent Istváné volt. Ez ma Prágában őrzik és egyértelműen skandináv gyártmány. Azonban a kard újabb vizsgálatát nem engedélyezték, de feltételezhető, hogy markolata rozmáragyarból és nem elefántcsontból készült, mint ahogy eddig tartották.

Ebben a videóban lehet megnézni a csodálatos Szent Vitus székesegyházat, ahol az említett kardot őrzik: